A törvénykezés szintjeiről
Ugrin András barátomtól kapott levél azt bizonyítja, hogy egy nem jogász végzettségű ember természetes jogérzete (búvópatakból tiszta forrássá emelkedett Szent Korona, más néven: józan paraszti ész) példaadó a jogászok számára is.
Íme a levél:
„Szerintem az operatív megoldás egyszerű, mint a 100-as szög!
A FIDESZ-nek meg kellene hozni azt az Országgyűlési határozatot, hogy a magyar törvénykezés ezen túl újból 3 szintű! Mást nem is kell (nem is szabad) hozzá tenni! Igaz célszerű abban, az alábbi fogalmakat konkrétan meghatározni: Alkotmány, Alaptörvény, Taxáció. (Az Alkotmánynál fontos, hogy azt csak a Magyar Nemzet változtathatja meg,
alkotmányozó nemzetgyűlésen. Abba személyek nem piszkálhatnak bele!)
Ezzel automatikusan minden visszaugrik a normális kerékvágásba:
1. ALKOTMÁNY-unk van, mert az nem lett megszűntetve! Ugyanakkor a vonatkozó 49-es törvényt, mint alkotmányt, a fidi is illegitimnek tartja!
2. A mostani alkotmány, viszont automatikusan ALAP-törvénnyé szálla alá! Ezt meg piszkálhatja a parlament, meg mindenki, aki erre felhatalmazást kap!
3. Taxáció, az meg volt, van és lesz!”
A HVG augusztus 13-án közölt egy interjút Schöpflin Györggyel[i], aki az Európai Parlament fideszes képviselője, és az Orbán Viktor által életre hívott alkotmányügyi tanács tagja. Az interjúban körvonalazódik az alkotmányozás néhány sarokpontja, például majdnem biztos, hogy a preambulumban szerepel Istenre és a Szent Koronára utalás.
Elvileg lehetséges, hogy az „Alkotmány” közzététele előtt megszülessék egy olyan törvény, amely a jogrendszer ősi három szintjének visszaállítását határozza meg.
A mostani válsághelyzetben ez indokolható lenne azzal, hogy ez hagyományaink, mint erkölcsi alap rehabilitálását jelenti, ami egyezik Orbán Viktor minap tett ígéretével.
Ez lényeges áttörést jelenthetne a Szent Korona Országának újrateremtése felé, de csak akkor, ha nem követünk el lényegi kérdésekben kötött kompromisszumokkal hibákat, amelyek nem a tartalom, hanem csak a forma visszaállítását eredményezik.
Emlékezzünk arra, hogy 1920-ban a Horthy Miklós által összehívott Nemzetgyűlés kimondta a Szent Korona alkotmányiságának jogfolytonosságát, de nem határozta meg azt, hogy mit ért ez alatt. Most már egyértelmű, hogy ennek oka az volt, hogy a szabadság- és magyarságellenes Károlyi- és Kun-kormány nyílt önkényuralmának nyomait egy rendelettel lehessen hatályon kívül helyezni. Tehát a szándék a magyarságellenesség vonatkozásában teljesült, de a szabadságellenesség megszűntetése vonatkozásában nem, amit leginkább az 1926. évi XXII. tv. bizonyít, amely az idegenek (zsidók) hatalmát megerősítette.
1. Alkotmány
A Szent Korona alap értékrendje (Alkotmánya) a Teremtő „használati utasítása” arra vonatkozóan, hogy az általa teremtett világon hogyan kell élnie az embernek. A Szent Koronát ennek jeleként kegyelmezte az embernek, hogy soha ne felejtsük: az általa közvetített Lélek Fénye uralja és formálja az anyagot. Ez a Világosság Beszéde, azaz Biblia, amit bárki elolvashat abban a Szkíta-magyar Bibliában[ii], amire XXIII. János hivatkozott az 1962. májusában (mintegy a II. Vatikáni zsinat feladat-meghatározásaként) a „Penitentian agere” kezdetű enciklikában[iii].
Ez a „használati utasítás” végtelenül egyszerű és bárki kiolvashatja abból az 50000 oldalból, aminek interneten is elérhető mintegy 12000 oldalnyi részét a szerverre mentettem.
Tehát nem az a lényeg, hogy ezt Pityi Palkó, vagy Halász József írta le, hanem az, hogy csak ezt lehetett leírni[iv].
Ez a lényeg, és ez az, ami annyira lényeges, hogy ettől nem lehet egy hajszálnyit sem eltérni, mert a „használati utasítás” alapja a szabadság, aminek feltételei vannak és megvédése kötelesség.
2002-ben sokat vitáztam Síklaky Istvánnal, aki akkor még (voltaképpen ateista-materiális alapon) „természeti törvényeknek” nevezte a szentkoronaiságot, tiszteletben tartva a „neoliberálisok érzékenységét”. Attól kezdve, hogy megismerte ennek igazi forrását, gazdasági életre is ható erejét, a Szent Korona Értékrend hirdetőjévé vált.
Ez a példa azt bizonyítja, hogy a Szent Korona Szabadság Alkotmánya isteni eredetű, ezért örök és változtathatatlan. Amennyiben hatálya felfüggesztődött – mint jelenleg –, Alkotmányozó Nemzetgyűlés helyezi hatályba.
Vesd össze ezt az alapot (Szabadság Alkotmánya) azzal, amit a jelenlegi rendszer „átköltésében” a Rabság Alkotmányaként elfogadható:
Szabadság Alkotmánya | Rabság Alkotmánya |
Magyarország örökké szabad. | Magyarország sohasem lesz szabad. |
A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható. | A Szent Korona tagjai soha nem fognak azokkal a szabadságjogokkal rendelkezni, mint a hatalmat bitorló idegenek és helytartóik. |
Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. | A magyar föld, és ami alatta, felette van, valamint a magyar szellem, a magyarság javai és jogai örökké és elidegeníthetetlenül a megszállók tulajdonában vannak, és felettük birtokjogot is csak a megszállók és helytartóik gyakorolhatnak. |
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. | Minden magyar érték a megszállók érdekeit szolgálja. |
Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. | Azokkal a Szent Korona tagokkal szemben, akik ellentmondanak és ellenállnak a diktatúra értékrendjének, a megszállóknak és helytartóiknak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. |
2. Alaptörvény
Ebből ered, hogy az alap értékrend jelen történelmi időszakra vonatkozó irányelv-rendszer (Alaptörvény) az Orbán-kormány vagy bárki más nevével jelzett diktatórikus hatalom által készítve nem fogja követni az alap értékrendet sem felépítésében, sem tartalmában, mert tartalma önleleplező lenne akkor, ha ugyanabban a logikai sorrendben épülne fel, mint az alap értékrend.
Az Alaptörvény[v] irányelvei logikusan követik az Alkotmány felépítését, meghatározva a kettős hatalomgyakorlás jogosítványait, minden döntést (törvényalkotást) a döntési helyzet kialakulási helyétől (alulról) indítva. Az Alaptörvény működését alaptörvény szintű főtörvények[vi] biztosítják.
Az Alaptörvény és az alaptörvény szintű főtörvények tervezetét és módosítását (egy döntési folyamat eredményeként) csak Nemzetgyűlés helyezheti hatályba.
3. Taxáció (az alaptörvény irányelveinek érvényesítése)
A parlamenti ellenzék minden törvény-előterjesztéskor hatáselemzést követel az előterjesztőtől. Ez formai obstrukció (időhúzás) annak érzékeltetésére, hogy ő az, aki felelősen gondolkodik. Ez természetesen gumicsont, hiszen – ha a választóknak nem is, de – az Országgyűlés (helyesen: Helytartótanács) minden tagjának rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel a hatáselemzést elvégezhetnék. Erre példa, hogy a 29 pont hatáselemzésére elég volt egy nap[vii]. Ha az ellenzéki pártok a javaslat kézhezvételekor elkészítik saját hatáselemzésüket, akkor nem politikai (vagyis agymosó), hanem szakmai (tényfeltáró) érveket mondhattak volna a törvények „vitája” kapcsán.
Mindenki számára érthető az alapvető különbség a részletszabályozás diktatórikus és szentkoronai megoldása között, aki a szabályozás indításának helyét figyelembe veszi:
A diktatórikus szabályozás a diktatúra valamelyik következményéből, tehát magából a diktátumból ered. A jogszabályalkotás során a hatáselemzés utólagos, mert a szándék következményeit tárja fel (ha meri).
A szentkoronai szabályozás a mindennapi élet igényeinek és lehetőségeinek összhangteremtéséből eredő megoldandó helyzettel (döntési helyzet), annak keletkezési helyén, a településeken, a társadalmi csoportokban (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) indul el, meghatározva annak általános érvényét, szerves egységbe hozva a kivételes (jogi kifejezéssel: különös) és egyedi megvalósulásaival.
1-3 összegzése
A jogvégzett embereknek gondolkodási váltásra van szükségük, ami nem más, mint áttérés a józan paraszti ésszel (szentkoronaisággal, „népi katolicizmussal” – Bálint Sándor meghatározása) történő gondolkodásra. Legjobb, ha a magyar nyelv kifejezéseinek fogalom-meghatározó tulajdonságaiból indulnak ki, mindenekelőtt az Alkotmány és Alaptörvény közötti különbségtétellel.
Ha ezt megteszik, akkor a „tűzoltás” elve szerint – és ezért elszigetelt (izolált) elemek véletlenszerű halmazaként (káoszként) - működő jogalkotást felváltják a logikus jogrendszer-felépítéssel[viii]
Alkotmány | ||||||||||||||
Alaptörvény | Alaptörvény szintű főtörvény | Nemzetközi szerződés | ||||||||||||
Az emberi alapjogokról és kötelezettségekről | A családról | Az állam vezetéséről | A településekről és társadalmi csoportokról | A vallásról és művelődésügyről | Az egészségről | A gazdaságról | A természetkapcsolatról | A büntetésről | A külkapcsolatokról | A nemzetvédelemről | Az államháztartásról |
|
|
|
Résztörvények | Résztörvények, önkormányzati rendeletek | Résztörvények | Kormány-rendelet | Rész-törvények |
| |||||||||
Jogszabály végrehajtási utasítás | Miniszteri rendelet | Jogszabály végrehajtási utasítás | Jogszabály végrehajtási utasítás | |||||||||||
Ehhez természetesen alkalmazni kell a döntési helyzettől induló részletszabályozási elvet:
Alkotmány
| Kezdeményező | Döntéselőkészítés, jogszabály tervezet előterjesztése | Elfogadó | Döntéshozó | Ellenőrző |
|
Alaptörvény | Alkotmány, Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés | Magyarország elnöke | Nemzetgyűlés | Magyarország elnöke | Nemzeti Tanács |
|
Alaptörvény szintű főtörvény | Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés | Magyarország elnöke | Nemzetgyűlés | Magyarország elnöke | Nemzeti Tanács |
|
Főtörvény | Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés | Országgyűlés Felsőházának Elnöke | Országgyűlés alsóháza | Magyarország miniszterelnöke | Nemzeti Tanács |
|
Résztörvény | Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés | Országgyűlés Felsőházának Elnöke | Országgyűlés alsóháza | Magyarország miniszterelnöke | Nemzeti Tanács |
|
Jogszabály végrehajtási utasítása | Kormány | Miniszter | Országgyűlés alsóháza | Miniszter | Nemzeti Tanács |
|
Kormányrendelet | Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés | Magyarország miniszterelnöke | Kormány | Magyarország miniszterelnöke | Nemzeti Tanács |
|
Miniszteri rendelet | Kormány | Miniszter | Kormány | Miniszter | Nemzeti Tanács |
|
Települési önkormányzati rendelet | Önkormányzat, Népi kezdeményezés | Polgármester | Települési Önkormányzat | Polgármester | Nemzeti Tanács |
|
Társadalmi csoport önkormányzati rendelete | Önkormányzat, Népi kezdeményezés | Társadalmi csoport Önkormányzatának Elnöke | Társadalmi csoport Önkormányzata | Társadalmi csoport Önkormányzatának Elnöke | Nemzeti Tanács |
|
Országvédelmi terv | Nemzeti Tanács | Honvédelmi Tanács | Nemzetgyűlés | Magyarország elnöke | Nemzeti Tanács |
|
Rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet | Nemzeti Tanács | Honvédelmi Tanács | Nemzetgyűlés | Magyarország elnöke | Nemzeti Tanács |
|
Nemzetközi szerződés | Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés | Magyarország elnöke | Nemzetgyűlés | Magyarország elnöke | Nemzeti Tanács | |
4. A Szent Korona mintaadása
Az erkölcsi válság, amely gazdasági és társadalmi válságot vont maga után, a Világ minden országában érezteti hatását, a „szenvedhetetlen iga”[ix] alól mindenki szabadulni akar.
Az egyetemes magyarság a Szent Koronával azt a Küldetést kapta, hogy mintát adjon az emberiségnek az emberi életre – Németh László.
Figyelem! A mintaadás nem beolvasztás (asszimiláció)!
A Szent Korona Értékrend minden nemzet számára biztosítja a szerves egységben élésen belüli szabadságot. Ezt nevezik államszövetségnek (konföderációnak), szemben a diktatúra megvalósulási formájával, a szövetségi állammal (föderációval)[x].
2011. első félévében a föderatív Európai Unió elnökségét Magyarország látja el. Ismételhetetlen alkalom ez arra, hogy ezen idő alatt megismertessük a világot a minden nemzet számára mintát adó Szent Korona Értékrenddel.
Aki ezt a mintha-szentkoronai Szent Korona Tannal akarja tenni[xi], ne is kezdjen bele, mert lelepleződik, hogy voltaképpen a judeokeresztény ideológiai alapú liberális-kapitalista diktatúrát támogatja.
Azok számára, akik gyökeres (radikális) változást akarnak - mert az értelem és érzelem egysége ezt parancsolja a Szent Koronával kapott Küldetésként -, az ismerje meg és adja tovább, hogy erővé váljék a hit[xii].
És aki ezen az úton elindult, az a mintaadást is magára vállalta, ami azt jelenti, hogy részt vesz abban a békés Világrendszer váltásban, amely a föderatív EU helyére Konföderatív Európát állít[xiii].
Ehhez kérem az egyetemes magyarság minden tagja számára a Magyarok Istenének erőt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét.
Így lesz!
Kelt Szegeden, 2010. Új Kenyér havának 15. napján.
A krisztusi örök értékrend szerint magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/
http://szkszhu.szksz.com/
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
