Magyarország nem független, szabad (szuverén) állam, bár az 1949. évi XX. törvényt még nem módosította a Helytartótanács a tényeknek megfelelően. Talán a tavaszra elkészülő[1], Alkotmánynak nevezett diktátum-irányelvekben már az igazságnak megfelelő ország-státusz megnevezés fog szerepelni.
Időnként megjelenik egy-egy írás a médiában, amely megállapítja: „köztudomású, hogy az ország nemzetközi szervezetekben betöltött tagsága, s az ebből folyó kötelezettségek nyomán törvényszerűen veszít szuverenitásából”, annak leszögezése mellett, hogy a pártok ennek tudatában végzik érdemi munka látszatát keltve iszapbirkózásukat[2].
Nehéz dolog a kormánynak és az ellenzéknek leplezni a függőséget, és úgy tenni, mintha a választók akarata szerint alkotnának szabályokat. És nehéz dolog a választóknak tudomásul venni, hogy amiben élünk, az voltaképpen önkényuralmi rendszer (diktatúra), és ennek játékszabályait nevezik „demokratikus jogállamiságnak”.
Megállapítják egyes, médiában megjelenő elemzések, hogy „egy demokratikus választás nyomán előálló helyzetet az objektivitás látszatát keltve megkérdőjelezni nem lenne szabad”, szót sem szólva arról, hogy ez a „demokratikus választást” annyira nem érdekli a népakarat, hogy előírásai szerint a választók egyharmadának támogatása mellett lehet kétharmados parlamenti többséget jelentő „előállt helyzetet” teremteni[3].
A kormány igyekszik úgy tenni, mintha nem az EU Helytartósága lenne, és rá nem vonatkozna a Lisszaboni Szerződés című önkényuralmi kinyilatkozás (diktátum).
Azokkal az intézkedésekkel, amelyeket csak szabad állam hozhat, jogsértést követ el[4], és hiába hangoztatja, hogy „a jogállamiság melletti elkötelezettség nem befolyásolja, hogy Magyarország iránt érdeklődők mely kontinensről vagy államból származnak”[5], Izraellel szemben ez érvényesülhet (pl. Sukoró-ügyben), de például Iránnal szemben nyilván nem, hiszen azt megakadályozza a gazda tiltása[6].
Az a mutatvány, amivel az Orbán kormány porondra lépett, életveszélyes hazardírozás, mert utolsó tétként odavetette azt a lehetőséget, amit a gazda többi gyarmata számára engedélyezett[7]. Ennek megfelelően a velünk sorsközösségben lévő államok kibicként adnak tanácsot a partvonalon kívülről, vagy úgy bámulják a viktatúrát, mintha fehér holló lenne[8], mert „kételkednek abban, hogy Orbán Viktor érti-e az új játékszabályokat”[9].
„Szükségben mutatkozik meg a barát”, na meg a Lisszaboni Szerződés is előírja a sorsközösség-vállalást (szolidaritást). Tudomásul kell venni: az EU-ban nincs barát és nincs, aki sorsközösséget vállalna a másik országgal[10], csak akkor, ha az az ő közvetlen érdekét szolgálja. Minden kormány igyekszik a kimúlt liberális-kapitalista rendszer életben létét olyan látszattal igazolni, hogy saját hazájában a társadalmi feszültség ne érje el[11] az erőszakos rendszerváltoztatási kényszer szintjét, és ezért az Orbán-trükkhöz képest kisebb veszéllyel járó mutatványokkal igyekszik túljárni a gazda eszén[12], miközben az további szabadságjog-korlátozásra készül[13].
Akkor, amikor a költségvetési hiánycélként meghatározott 3,8 %-ot már elérte Magyarország az első hét hónapban[14], és ettől kezdve ez csak növekedni fog, és a tényeken alapuló előrejelzés szerint a 2011-es hiánycél sem tartható[15] - még akkor sem, ha a viszonyítási alapot igyekszik átértelmezni a NGM[16] -, a valóságnak megfelelően kell értelmezni azt a kijelentést, mi szerint az EU elnökséggel határozzuk meg az EU haladási irányát[17].
A kormány és az ellenzék egyaránt érdekelt az önkényuralom fennmaradásában, még akkor is, ha szavakban mintha-radikális, hiszen a pártvezetők és a képviselők személyes érdeke a hatalomban-maradás. Ennek megfelelően a hatalom – az ok, a diktatúra változatlanul hagyása mellett - legfeljebb változtatni akar az EU továbbhaladási irányán, de nem célja a gondolkodási mód (paradigma) váltás, aminek előfeltétele szabadságunk visszavétele.
A liberális-kapitalista rendszer erőszakos továbbéltetése gazdaságilag az kereslet céltalan növelését (export-kényszer), az eladósodás növekedését, az idegen befektetésekkel a kiszolgáltatottság teljessé válását, az elszegényedést és az idegen érdekek uralmának kizárólagos érvényesülését jelenti[18].
Annak, aki elolvassa a tényeken alapuló előrejelzéseket[19], nem lehet kétséges, hogy ennek a rendszernek a továbbéltetése „globális katasztrófához” vezet, amely az erkölcsi válságból indult és a gazdasági válságon keresztül törvényszerűen folytatódik „biológiai, vagy nukleáris támadásokkal, illetve ember okozta klímaváltozással”[20].
A klímaváltozás hatását már érezzük. A fegyveres terrorizmus nem képes tanulni: amikor Koreából és Vietnámból kénytelen volt vereséggel kitakarodni, amikor Afganisztánban és Irakban ugyanez a sors vár rá, új helyszínt keres Észak-Koreát és Irakot célkeresztbe állítva[21].
Aki ebben nem látja Izrael ön- és világpusztító szándékának megnyilvánulását, az vak, de az is, aki nem veszi észre, hogy ebbe az erkölcstelen kalandor-politikába nevünkben, de akaratunkkal és érdekeinkkel ellentétben a diktatúra-kiszolgáló hatalom belekényszerít bennünket.
______________________________
Kimondom ismét: Vukics Ferenc a magyar közélet legveszélyesebb demagógja.
Legutóbbi tettével a félműveltek gőgjétől hajtva megakadályozta, hogy a bösztörpusztai rendezvényen azok, akik már megnyitották önmagukban a Szent Korona szálláshelyét, érzelmi és értelmi összhangjukat a Szent Korona szolgálatában kiteljesítsék azzal, hogy Továbbadókká váljanak.
Értem én, hogy nagyszerű dolog büszkének érezni magunkat azért, mert magyarok vagyunk, a magyarok sokaságában. Annak a lehetőségét vette el Vukics Ferenc több ezer embertől, hogy tegyenek azért, hogy ne csupán rezervátumi önünneplés, hanem - a szabadságban mindennapok gyakorlatává váló állandóság - legyen ez az érzés.
Azok a rendezvények, amelyek színesítik a bösztörpusztai kirakodóvásárt, bebetonozni lesznek hivatva a szolgaság ezeregyszáz éves uralmát a mintha-szentkoronaiság, a Szent Korona Tan eszméivel, akkor, amikor az erkölcsi világválság gazdasági hatása a társadalmi-gazdasági-politikai változás szükségszerűségét teszi kötelességünké, és ennek a változásnak egyetlen letéteményese az a Szent Korona Értékrend, ami többezer éve szegletkője a magyarság által közvetített emberi szabályrendszernek.
Ez az a gondolkodási mód (paradigma), amely a Világrendszerváltás mindhárom részére, az ideológiaira, a jogira és a gazdaságira rendszerbe foglalt megoldást ad.
Fél Vukics Ferenc éppúgy, mint a mintha-radikális Jobbik elnöke, Vona Gábor a szabadságot adó radikális lépések megtételétől:
- kilépés a gazdasági gyarmatbirodalomból, az EU-ból,
- kilépés a katonai terrorszervezetből, a NATO-ból,
- szabadságunk megtartásának feltételeként: a hatalmat csak a Szent Korona tagjai gyakorolhatnak.
Az így újjáteremtett Szent Korona Országa nem polgári demokratikus, nem „nyugati”, nem trendi, nem projectekben gondolkodik, nem idegen befektetők és bankok kegyeit keresi, nem brókerek, kupecek, celebek országa, nem vállal közösséget olyan pénzrendszerrel, amelynek nincs fedezete, nem akarja a természetes igények kialakulását megtörni profit-központú termeléssel és nem akarja a teremtett emberkörnyezetet ember- és természetidegen célokért megerőszakolni.
Az így újjáteremtett Világtörténelmi korszak az állam és az ember eredendő szabadágára épül, a Szent Korona Értékrendjével a Lélek Fényét adva az anyag uralásához és formálásához, így válik az emberiség és élettere szerves egységgé.
Ennek közös átgondolását szolgálja a Továbbadó Szer, amit Vukics Ferenc önkényuralma meggátolt a Magyarok Országos Gyűlésén megrendezni.
Mivel a Teremtő utunkat kijelölte, Vukics Ferenc akadékoskodását alkalmatlan ember alkalmatlan tetteként kell értékelni.
Rossz hírem van számára: a Továbbadó Szert meg fogjuk tartani, azok részvételével, akik akarnak tenni a Magyar Küldetés teljesítéséért, mert rájönnek: nem az ember által létrehozott szervezet tagja minden magyar ember, hanem a Teremtő akaratát közvetítő Szent Koronáé.
Kelt Szegeden, 2010. Új Kenyér havának 13. napján.
A krisztusi örök értékrend szerint magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/
http://szkszhu.szksz.com/
[1] Schmitt Pál szerint az új alkotmányt akár jövő tavasszal el is fogadhatja a parlament.
intenzív kapcsolatot kíván fenntartani a kormánnyal és az ellenzéki pártokkal is.
Schmitt Pál: akár jövő tavasszal elfogadhatja a Ház az új alkotmányt
[2] köztudomású, hogy az ország nemzetközi szervezetekben betöltött tagsága, s az ebből folyó kötelezettségek nyomán törvényszerűen veszít szuverenitásából.
A Jobbik – mint az utóbbi hónapokban annyiszor – egyszerűen nem tudott mit tenni a kormány és az EU/IMF fő ütközőpontjának számító bankadó kapcsán. Ha a Jobbik kormányon lenne, valószínű hasonló eszközökhöz nyúlna. Egyébként a Jobbik eszköztelensége a kormánypártokkal szemben már régóta érezhető, ugyanakkor a párt lépten-nyomon fogást próbál találni jobboldali vetélytársain. Az LMP és a szocialisták sem opponálták érdemben a bankadót (az MSZP nyíltan ki is állt mellette), de mind a két erő fellépett azért, hogy a régi/új adónem levét ne az ügyfelek igyák meg, valamint, hogy a lex Járai-féle célkitűzések mellett ne menjen el hangtalanul a közvélemény.
Az őszi választás tétje nagy: egyik oldalon a centrális erőtér „helyi elemének” kiépítése megtartása; a másik oldalon éppen annak megbontása. A Fidesz-KDNP itt is előremenekült, hiszen már jó előre átalakította az önkormányzati választások szabályait – talán nem meglepő, hogy nem éppen az ellenzék számára kedvező irányba. A helyzet az ellenzék oldalán nem túl rózsás. Lefutottnak tűnik, hogy a Jobbik nem kíván közösködni senkivel. Az MSZP-LMP fővárosi csörte pedig megmutatta, hogy a két párt még ott sem képes összefogni, ahol némi esélye lenne a győzelemre, nagy érvágást okozva ezzel a kormánypártoknak.
egyáltalán kívánatos-e az ellenzék egysége,
Talán a legvalószínűbb, hogy a jelenlegi ellenzéki patthelyzetet egy új szereplő oldja fel.
Valószínűleg egy új erőre is szüksége lehet majd a jelenlegi ellenzéknek. Ha a mostani, kényszerű egyensúlyban lévő ellenzéki pártok kormányképes erővé kívánnak válni (mármint a Fidesz-KDNP nélkül), akkor koalíciósképes partnert kell találniuk, méghozzá olyat, amely új szereplő a hazai palettán.
Kétségbeejtő helyzetben az ellenzék – új politikai erő kell?
[3] A választói akaratról lehet véleményünk, örülhetünk neki vagy bánkódhatunk miatta, ám egy demokratikus választás nyomán előálló helyzetet az objektivitás látszatát keltve megkérdőjelezni nem lenne szabad
nincs olyan választási eredmény, amely valamilyen általánosan elfogadott mérce szerint szerencsésebb vagy szerencsétlenebb lenne.
Mit jelent a túlhatalom?
[4] "az EKB véleményének kézhezvételéig Magyarországnak fel kellett volna függesztenie a törvényjavaslat elfogadását."
Az EKB szerint a banki különadó több szempontból is aggályos. A szabályozás miatt egyebek mellett sebezhetőbbé válhat a pénzügyi rendszer, drágulhat a háztartások és a vállalkozások hitelfelvétele, és a különadó végeredményben késleltetheti a magyar gazdaság kibontakozását.
A devizaalapú jelzáloghitelekkel kapcsolatban az EKB rámutatott: a tiltás határokon átívelő hatásokkal jár, ezért ütközhet a tőke és a fizetések szabad áramlásának elvével, amely szerepel az unió működését szabályozó szerződésben.
EKB: aggályos a bankadó és a devizahitelek betiltása
http://mti.hu/cikk/2010/08/06/
EUM 127. cikk
(4) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell:
– a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban;
– a nemzeti hatóságok részéről az Európai Központi Bank hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabálytervezettel kapcsolatban a Tanács által a 129. cikk (6) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően meghatározott kereteken belül és feltételek mellett.
Az Európai Központi Bank a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet a megfelelő uniós intézmények és szervek, illetve a nemzeti hatóságok elé.
EUM 282. cikk
(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.
....
(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő.
[5] A Népszava értesülései szerint a megbeszélést Estée Lauder fia, a Magyarországon is iskolákat alapító korábbi bécsi amerikai nagykövet kezdeményezte, mert meg akarta tudni az okát annak, hogy a Fidesz miért ellenzi hevesen az országnak milliárdokat hozó és munkahelyeket teremtő kaszinóprojektet. Ronald Lauder az azóta külügyminiszterré kinevezett Martonyi Jánost kérte fel, hogy szervezze meg a találkozót.
A napilap úgy tudja: a Martonyi házában megtartott megbeszélésen az üzletember felvetésére Orbán Viktor állítólag azt mondta, hogy Magyarországon jelenleg négy kaszinóberuházás van előkészületben, közülük Lauderé az egyetlen, amelynek ügyében vele nem egyeztettek. "Márpedig Orbán nem tűri el, hogy bár ellenzékben van, ilyen horderejű ügyeket nélküle intézzenek"
Hírszerző: Orbán Viktor találkozott Ronald Lauderrel
http://mti.hu/cikk/2010/08/10/
mindig is fontosnak tartotta külföldi befektetők magyarországi jelenlétét
Magyarország újra jogállam, a banánköztársaság korszaka lezárult, Magyarországon a törvényeket mindenkinek – még a legnagyobb befektetőknek is – tiszteletben kell tartania.
a jogállamiság melletti elkötelezettség nem befolyásolja, hogy Magyarország iránt érdeklődők mely kontinensről vagy államból származnak.
Orbán Viktor válasza Schiffer Andrásnak
[6] (2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.
Lisszaboni Szerződés II. CIKK Szerződés az Európai Unió működéséről EUM 3. cikk - http://eur-lex.europa.eu/
[7] A KT úgy számol, hogy a társasági adó 10%-os kulcsának kiterjesztése a költségvetés elsődleges egyenlegét rontja az elkövetkezendő években. 2010-ben 53,4 milliárd forinttal, míg 2011-től 2014-ig évente több mint 100 milliárd forinttal. Az SZJA módosítások miatt 2010-ben 7,6 milliárd forinttal lesz kevesebb adóbevétel, a további években több mint 15 milliárd forint lesz a vesztesége a büdzsének ebből a tényezőből adódóan.
A szabályozás miatt egyebek mellett sebezhetőbbé válhat a pénzügyi rendszer, drágulhat a háztartások és a vállalkozások hitelfelvétele, és a különadó végeredményben késleltetheti a magyar gazdaság kibontakozását. A Reuters megkérdezett elemzők véleménye szerint az adórendszer reformja pedig gazdaságpolitikai fordulatot jelent.
A Financial Times egy friss bejegyzéséből az olvashat ki, hogy a nemzetközi befektetői hangulatnak köszönhető, hogy Magyarország képes finanszírozni magát. Ha ismét eluralkodik a félelem és kockázatkerülő magatartás lesz jellemző, akkor a befektetők elfordulhatnak Magyarországtól.
A fő problémát az okozhatja, hogy Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt van, így ragaszkodnia kell az alacsony költségvetési hiányhoz, és jövőre tovább kell azt csökkentenie, ellenkező esetben az EU megvonhatja azokat a forrásokat, melyeket a kormány az ÚSZT-re csoportosított át.
Gazdaságpolitikai fordulat - Magyarországról írnak külföldön is
[8] A CEPR társigazgatója szerint Orbán Viktor kormánya úttörőnek számít Európában, hiszen a Nemzetközi Valutaalappal kialakult konfliktus más országokat is arra sarkalhat, hogy szembemenjenek a megszorító intézkedéseket preferáló politikával.
Orbán számos ortodox nézettel ment szembe döntéseivel, ezek közé tartozik a jegybankok függetlenségének védelme is, amely Weisbrot meglátása szerint sokszor oda vezet, hogy a nemzeti bankok nem a köz, hanem a bankárok érdekét szolgálják. A Guardian emlékeztet a New York Times múlt heti írására, amely szerint Magyarország küzdelme egy nagyobb szabású harc képét vetíti előre, amely jövőre zajlik majd, és arról szól, hogy az európai politikusok költségvetési fegyelmet próbálnak ráerőltetni a mind engedetlenebb polgárokra.
Úttörő Magyarországról ír, Orbánt dícséri a Guardian
http://office.microsoft.com/
Orbán pozíciója erősebb, mint azt sokan gondolnák, tekintve az Európai Bizottság által valószínűsített 4,1 százalékos költségvetési hiányt. A deficit az elemző szerint jó eredménynek nevezhető a 7,2 százalékos uniós deficit átlag mellett. Belaisch úgy fogalmazott: Magyarország az IMF sikertörténete, hiszen 9,3 százalékról négy év alatt leszorította költségvetési hiányát. A szakértő szerint nem csoda, hogy öt évnyi megszorítást követően a magyarok könnyen elfogadják a kettős mércét, hiszen belefáradtak a reformokba.
Az Orbán-kormány szereti, ha utálja a piac
http://www.vg.hu/gazdasag/
[9] amióta Orbán pártja az áprilisi választásokon megszerezte a képviselőhelyek kétharmadát, baljós jelek mutatkoznak. Orbán először is kiterjesztette az állampolgárság jogát a határon túli magyarokra, amiben bírálók a revansizmus baljós jeleit fedezték fel
Az új kormányfő ezt követően pártbéli barátaira cserélte ki a közintézmények és hatóság vezetőit
közvetve vagy közvetlenül Orbán Viktor és szövetségesei a magyar média 80 százalékát ellenőrzik.
A régióban - emlékeztet a szerző - Magyarországnak a legnagyobb az adóssága, a GDP több 70 százaléka. Több mint egymillió háztartás vett fel lakáshitelt külföldi valutában, ami kiszolgáltatottá teszi őket az árfolyam-ingadozásoknak. A túlnyomórészt külföldi tulajdonban álló bankok erősen függnek a központjuktól - olvasható a cikkben, amely úgy fogalmaz, a problémák egyvelege stabilitást, és nem kalandorságot kíván.
idézi Kövér Lászlót: "a nemzetközi bankvilág brutális pofont adott, hogy biztosan tudjuk, hol a helyünk".
A cikkíró úgy véli, a helyzet eldurvulhat: a hitelminősítők a bóvli fokozathoz közelítették Magyarország államadós-besorolását.
A trükközés kisiklathatja a januárban kezdődő magyar EU-elnökséget
Valódi aggodalmakra a szerző szerint Orbán önfejűsége ad okot. Ez szerinte már a miniszterelnök előző hivatali idején is jelentkezett, de azóta, úgy tűnik, rosszabbodott. Még a támogatók is kételkednek abban, hogy Orbán Viktor érti-e az új játékszabályokat, vitája az IMF-fel és hűvös találkozója az Európai Bizottság elnökével, valamint a német kancellárral, ennek a hiányosságára világít rá.
The Economist: kívülállók aggódnak Magyarország miatt
http://mti.hu/cikk/2010/08/06/
[10] Szlovákia nem nyújt hitelt Görögországnak, de csatlakozik az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz (EFSF)
A pozsonyi politika azzal érvelt, hogy Szlovákia jóval szegényebb, mint Görögország, ezért nincs ok megsegíteni a görögöket. Ugyancsak elhangzott, hogy a görögök saját maguk okozták bajaikat, míg a szlovákok néhány éve komoly reformokat hajtottak végre, megszenvedték azokat, ezért nem látják okát annak, hogy most ők nyújtsanak támogatást Athénnak.
Az EFSF-ben Szlovákia részesedése mintegy 4,37 milliárd euró.
Szlovákia feltétele, hogy csak akkor vesz részt a projektben, ha az Európai Unió megerősíti a stabilitási és növekedési paktumot, illetve annak legfőbb szabályait.
Szlovákia nem nyújt hitelt Görögországnak, de csatlakozik az EFSF-hez
[11] Az Eurostat jelentése szerint májushoz képest nem változott a kiskereskedelmi forgalom volumene, az egy évvel korábbit pedig 0,4 százalékkal haladta meg. Az unió statisztikai hivatala ugyanakkor felfelé módosította a májusi adatokat, ezek szerint a forgalom 0,4 százalékkal nőtt az előző havihoz képest, és 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Stagnál a kiskereskedelem az eurövezetben
http://eu.mti.hu/Pages/News.
Csehországban júliusban átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 1,9 százalékkal haladták meg a tavaly júliusit. Júniusban 1,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció, tavaly júliusban pedig 0,3 százalékos.
Júliusban - szintén a cseh statisztikai hivatal hétfői jelentése szerint - a munkanélküliség 8,7 százalékra emelkedett a júniusi 8,5 százalékról. Tavaly júliusban 8,4 százalék volt az állástalanok aránya Csehországban.
Az idei év 0,7 százalékos tizenkét havi inflációval kezdődött, és azóta fokozatosan gyorsul az ütem.
Gyorsuló infláció és növekvő munkanélküliség Csehországban
a 3,4 százalékról 2,5 százalékra mérsékelték a jövő évre vonatkozó gazdasági növekedés mértékét.
King felhívta a figyelmet a kormány által bevezetett deficit csökkentő intézkedésekre, melyek 25-40 százalékos kiadáscsökkentést várnak el a közszférától és szakértői vélemények szerint elbocsátási hullámra lehet számítani melynek hatásait azonban még nem mérték fel.
Sötét felhők Anglia felett
http://www.vg.hu/gazdasag/
Az EU 27 tagországában 2010. júniusban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 1,9%-kal voltak magasabbak, mint 2009. júniusban. Árcsökkenés volt megfigyelhető többek között Írországban (2,0%) és Lettországban (1,6%), a legnagyobb áremelkedést pedig Görögországban (5,2%) és Magyarországon (5,0%) mérték.
Négy százalék volt a 12 havi infláció júliusban
http://www.vg.hu/gazdasag/
[12] Nagyságrendekkel javítaná az uniós tagállamok államadósság- és deficitmutatóit az a lengyel–magyar kezdeményezés, amely a nemzeti elszámolások részévé tenné a magánnyugdíjpénztárak vagyonát és a kasszákhoz befolyó járulékokat
Mindkét ország GDP-arányos államháztartási deficitjét százalékpontokkal javítaná a következő években - írja a lap.
Ha a tervek az őszi Ecofin-csúcson netán értő fülekre találnak – amire egyelőre kevés az esély –, a magyar büdzsé többletet produkálna, az államadósság mértéke pedig egy csapásra a GDP 78-79 százalékáról 73-74-re csökkenne. Mindennek azonban komoly ára is lehet: a piacok megorrolása, jogi-alkotmányossági nehézségek, a "jótékony" hatások pedig néhány év alatt amúgy is kifutnának
Javítaná az EU-tagállamok államadósság-mutatóit egy lengyel–magyar kezdeményezés
http://eu.mti.hu/Pages/News.
[13] Az Európai Bizottság költségvetési biztosa hamarosan bemutatja azokat a tervek, amelyek szerint az Európai Unió közvetlenül, a tagállamok közreműködése nélkül szedne adókat.
Lewandowski a tagországok terheinek csökkentésével magyarázta az EU-s adózás bevezetésének ötletét. Példaként Németországot hozta fel, hozzátéve, hogy ezzel a módszerrel olyan források is a brüsszeli költségvetés rendelkezésére állhatnak, amelyekkel eddig nem számoltak.
a német kormány koalíciós szerződésében lefektette, hogy sem az uniós adót, sem Brüsszel nemzeti adókba történő beavatkozását nem fogadja el.
Az EU közvetlenül szedne adókat
http://www.vg.hu/gazdasag/
[14] Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számolt - pénzforgalmi egyenlege idén júliusban 36,1 milliárd forint többlet volt, az ez évi első hét havi hiány 997,5 milliárd forint, az éves előirányzat 114,6 százaléka volt.
GDP cca. 26000 milliárd Ft, ennek 3,84 %-a a 997,5 milliárd Ft, tehát máris túlléptük az IMF és az EU által meghatározott hiánycélt.
997,5 milliárd forint az államháztartási hiány az első hét hónapban
[15] talán tartható az idei hiánycél, jövőre azonban a tervezett 2,8 százalék helyett akár 3,5 százalék lehet a költségvetési deficit, felfelé mutató kockázattal.
Erste: Nem tartható a 2011-es hiánycél
http://www.vg.hu/gazdasag/
[16] Noha 0,6 százalékos növekedésre javította a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az idei GDP előrejelzését a korábbi 0,2 százalékos visszaesésről, ez a prognózis elmarad mind a Magyar Nemzeti Bank, mind a gazdaságkutatók nyáron közzétett várakozásától.
Az átlagos idei inflációt illetően az NGM idei 4,7 százalékos előrejelzése nagyon közel áll a többi szervezet prognózisához: az MNB júniusban kiadott inflációs jelentésében 4,9 százalékot közölt, a GKI és az Ecostat egyaránt 4,8-4,8 százalékot, a Kopint-Tárki 5,0 százalékot.
Idei GDP-növekedés: a szaktárca a legkevésbé optimista
http://www.vg.hu/gazdasag/
[17] Az uniós elnökség bebizonyíthatja a magyaroknak, hogy az EU nem egyenlő Brüsszellel, az elnökség idején elsősorban Magyarországon múlik merre halad az unió
A kormánybiztos úgy fogalmazott, az előző kormány tervei szerint az elnökség 9 milliárd forintos költségvetéséből 2,1 milliárdot ingatlanok eladásából fedeztek volna, de ezek az eladások "nincsenek olyan stádiumban", hogy ez az összeg rendelkezésre álljon, a hiányzó pénzt átcsoportosításokkal és megtakarításokkal teremtik elő.
A magyar elnökség idején Magyarországon múlik, merre halad az EU
http://eu.mti.hu/Pages/News.
[18] A települések április eleji, az 500 milliárd forintos összértéket alig meghaladó kötvényállománya – lévén annak nagy része devizában denominált – ma már több mint 560 milliárd forintot „ér”.
A PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég friss számítása szerint a helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvények összértéke az április végi 502,2 milliárd forintról csak a forintgyengülés következtében 564,8 milliárdra emelkedett. Mivel egy-egy település átlagos kötvényállománya 2,3 milliárd forint körül mozog, ez ugyanakkora tehernövekedésnek felel meg, mint ha további huszonhat önkormányzat adósodott volna el. Egy-egy település számára egyébként – ugyanezen átlagos kötvényállomány alapján – tíz-húsz millió forintos törlesztésemelkedést jelent az árfolyam változása.
„A helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetét súlyosbítja, hogy a kötvények kibocsátása után adott türelmi idő hamarosan lejár. A települések 11 százalékánál az idén, további 30 százalékánál pedig jövőre”
Mivel – a cég számításai szerint – a kötvények 92 százalékát 2007-ben és 2008-ban bocsátották ki, három-, négy- és ötéves türelmi idővel, a
