A sült galambbal kapcsolatos történetet éli át a Világ.
Vannak, akik azt hitették el magukról, hogy csak ők tudnak sült galambot készíteni. Ezt bizonygatták a választási kampányokban, és megszavaztatták magukat a sült galambra várók képviselőjének. Aztán serényen úgy tettek, hogy már megfogták a galambot, már megölték, már elkezdték letollazni és már sütik is. A várók meg egy-egy bejelentés után felragyogó szemmel és korgó gyomorral dicsérték őket, várva, hogy végre egyenek.
Aztán bejelentik a sült galambot ígérők, hogy sajnos nincs sült galamb, de nem az ő hibájukból, hanem azért, mert az előző ígérők ügyetlenek voltak, egyébként is úgy alakult a makrogazdasági, külpolitikai, külgazdasági, kül-akármilyen helyzet, hogy nem készült el a sült galamb.
Persze – ígérik – nem kell csüggedni a sült galambra váróknak, már az ígérők látómezejében van a galamb, rövid időn belül megfogják, megölik, megkoppasztják, megsütik és akkor lesz dínom-dánom.
Amikor már bevallják az ígérők, hogy voltképpen ők elefántra gondoltak, amikor galambot mondtak, és csodálkoztak azon, hogy az elfogott állatnak nincs tolla, és ezért akadt meg az ígéret beváltása az elfogás után, nos hát akkor kell az eddig sült galambra váróknak elzavarni az ígérőket, és meg kell találni azt a gondolkodási módot, ami nem a sült galamb várásra épül, hanem arra, hogy el kell takarítani a felelőtlenül ígérőket szemetükkel együtt, és meg kell fogni a galambot, le kell azt ölni, meg kell koppasztani és nyársra kell tenni.
A sült galambra várás agyakba mosása a szocialista-kommunista és a liberális-kapitalista diktatúrák gondolkodási módja (paradigmája), a sült galamb elkészítése pedig Szent Korona Értékrendé.
A diktatúra politikusai a média közvetítésével az akarják mindenki agyába mosni, hogy a sült galamb készítés olyan tudományos alapokon álló úri huncutság, amelyeket egyszerű ember meg sem tud érteni. De már bevallották (ezt legutóbbi írásom bizonyítja), hogy nincs sem fiskális, sem financiális eszközük (nem magyarul mondják, mert így tudományos), a válság megoldására, vagyis ők sem értik önmagukat.
Tehát most kell felismerni, és követni a Szent Korona Értékrend gondolkodási módját.
________________________
Azt mondják, minél többen gyűlölik az embert, annál egészségesebb.
Egészségemre nem panaszkodhatok.
Bár ez szerintem nem a gyűlölet érdeme, hanem a szereteté, ugyanis az igazságért gyűlölők száma sokszorozza azokét, akik e miatt fogadnak el és szeretnek.
Talán „dr.”-t adó végzettségemnek és az általam képviselt Szent Korona Értékrend helytelen közértelmezésének köszönhetően eddig kizárólag a bálványimádók, a dogmatikusok, a jogászok és a politikusok körében váltott ki az általam közvetített igazság gyűlöletet, és az igazságot érzők-értők részéről az ennek többszörösét adó szeretetet.
Szeretném, ha mindenkiben tudatosodna, hogy a Szent Korona Értékrend az emberi környezet (települések, nemzetiség, család és korosztályok, vallás, oktatás-nevelés, kultúra, egészségügy, védelem) és a gazdaság (államháztartás, mezőgazdaság és élelmiszeripar, ipar, szolgáltatás, idegenforgalom, kereskedelem, szállítás és közlekedés) összehangolására ad az Új Világrendet meghatározó gondolkodási módot (paradigmát).
Ezért a következőkben írásaim a közgazdasági-jogi (fiskális), a közgazdasági-pénzügyi (financiális) kérdésekkel, vagyis a Szent Korona Értékrend gazdasági hatásával foglalkoznak, a napi hírekhez kapcsolódva.
Az összes napi hír szerepel jegyzetként[1], mert az internetes szólásszabadság csorbítása rövidesen várható, mivel Olaszországban már hatályba helyezték az EU-n belüli első ilyen törvényt. Természetesen a bizonyítékok még nem jelentik azt, hogy mentesülni lehet a szájbefogási kötelezettség alól, de általuk bizonyítani lehet a diktatúra gyávaságát és gyengeségét. Az írásokban szereplő minden állítás bizonyítéka (korábbi is) elérhető a Magyar Hír Adattárban.
Azért teszem ezt, hogy a teljes igazság miatt fogadjanak el és szeressenek, nem pedig azért, hogy az igazságért gyűlöljenek, de tudomásul kell vennem, hogy ez a hatás is jelentkezni fog a neoliberális felfogású közgazdák, pénzügyi és gazdasági szakemberek részéről.
________________________
A Szent Korona Értékrend gazdasági hatásának alapvetései röviden:
1. Hatalomgyakorlás a Szent Korona tagok kizárólagos joga.
Idegenek csak vendégjoggal rendelkeznek.
Ennek megfelelően csak a Szent Korona tagoknak van választási és választhatósági joguk, de csak akkor, ha másik államban nincs állampolgárságuk, illetve, ha lemondanak ottani választási és választhatósági jogukról.
A jelenlegi Helytartótanács által módosított állampolgársági törvény liberális: behatárolás nélkül kiterjeszti az állampolgárság lehetőségét, és ezzel a hatalomgyakorlást átadja az idegeneknek.
2. Tulajdon – birtok – bérlemény
Tulajdon: A Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdona a magyar föld és minden természeti kincs, ami alatta és felette van.
Birtoklás és bérlés: A Szent Korona tulajdona fölött birtok- és bérleti jogot csak a Szent Korona tagok szerezhetnek.
A földszerzési moratórium (kivárás) tulajdonlási (ténylegesen: birtoklási) jogot ad a magyar állampolgárságú idegeneknek, és birtoklási (helyesen: bérlési) jogot a Magyarországon kívüli idegeneknek.
3. Pénz értékközvetítő és nem értékteremtő eszköz. Ebből eredően forgalomban lévő mennyiségét a nemzeti vagyon növekedés mértéke határozza meg.
(Ez hozzávetőlegesen azonos a jelenlegi számítás szerinti GDP kétszeresével, tehát mai forintban számolva mintegy 50 000 milliárd forint – személyenként 5 millió forint/év, 416700 forint/hó).
Ennél fogva a magyar pénz helyhez kötött: csak Magyarországon használható fel közvetlenül, közvetve pedig a Szent Korona tagok szabadságjogainak érvényesítésére, külföldi fizetőeszközre átváltva.
A magyar pénz független minden külföldi fizetőeszköztől. A természetes lehetőség-csere (export-import) viszonyítási alapja az adott termék vagy szolgáltatás magyarországi értéke.
4. A nemzeti vagyon a Szent Korona tagok és a vendégjoggal Magyarországon élők által létrehozott lelki, szellemi és anyagi érték.
Ebből eredően a nemzeti vagyon a Szent Korona tagok örök és elidegeníthetetlen tulajdona.
Tehát nincs idegen „működő tőke”, „befektetés”, nincs hitel, kölcsön, ehhez kötődő kamat és nincs államkötvény.
5. A nemzeti vagyon növekedés összetételét a magyarországi igények növekedésével arányban lévő lehetőségek szükséglete határozza meg.
Ebből ered, hogy a nemzeti vagyon növekedése csak a magyarországi emberi környezet és gazdaság (lehetőségek) bővítésére, fejlesztésére használható fel, és - a pénz helybenmaradási elvének megfelelően - csak Magyarországon.
Az állam háztartása a nemzeti vagyon növekedés elosztását határozza meg, a mindenkori igény-lehetőség összhang-biztosítási követelményeknek megfelelően.
Jelenleg az emberi környezet területei közül a védelem-biztonság, egészségmegőrzés és nevelés-oktatás, a gazdasági területek közül a mezőgazdaság és élelmiszeripar lehetőség-növelése élvez elsőbbséget minden mással szemben. Az előző a természeti és emberi ellenhatásokkal szembeni önvédelmi feladatok ellátásának megteremtése, az utóbbi a cserealap növelése céljából.
6. A nemzeti vagyon növekedésének és felhasználásának természetes helyszíne a család, közigazgatási helyszíne a település, ennek megfelelően a családoknak és a településeknek teljes önrendelkezési joguk van.
Az állam háztartása a kötelességek teljesítéséhez kapcsolt jogok gyakorlásának elve szerint határozza meg az egyes településekre vonatkozóan a településen létrehozott nemzeti vagyon növekedés (kötelezettség-teljesítés) felhasználási típusonkénti arányait (jogok gyakorlását), amely ugyanilyen elv szerint vonatkozik a településen élő családokra.
A régi (diktatórikus) és az új Világrendszer (Szent Korona Értékrend) területenkénti összehasonlítása 2003 óta elérhető az interneten.
A http://szksz.com honlapon jelenleg lévő anyag az eredetitől csak annyiban különbözik, amennyi különbség a megbukott EU Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés között van.
_________________________
Ez a hat pont, amely az isteni és emberi szentháromság kétszeri hármasságát követi, az alapvető gondolkodási mód (paradigma) váltást jelenti ideológiailag, jogilag és gazdaságilag egyaránt.
A címhez visszatérve: Ezzel a hat ponttal mondja el nekünk a Szent Korona Értékrend, hogy a gyakorlatban hogyan kell elkészíteni a sült galambot, a helyett, hogy felelőtlen ígérgetőktől tátott szájjal várnánk azt.
Három gyökeres változást jelentő (radikális) lépés megtétele az alapfeltétele annak, hogy Magyarország szabadságát visszavegyük, és a Szent Korona Értékrendje szerint éljünk:
1. Kilépés az Európai Egyesült Államokból (EU-ból), Európai Államszövetség létrehozása
2. Kilépés a NATO katonai szervezetéből, tagságunk felfüggesztése a politikai szervezetben.
3. Az idegen hatalom megszűntetése: az állampolgárság azonos a Szent Korona tagsággal
Ehhez kell a közszabadságot kimondania az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen, „A Szent Korona Értékrend bevezetésének Munkatervében[2]” meghatározot következő feladatokon keresztül:
1. Kimondja, hogy az 1949. évi XX. törvény nem Magyarország Alkotmánya, még csak Alaptörvénye sem, ezért megszűnteti annak hatályát.
2. Kimondja a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát, a Szabadság Alkotmányát Magyarország alkotmányaként meghatározva.
3. Elfogadja a Szabadság Alkotmányán alapuló irányelveket Magyarország Alaptörvényeként.
4. Megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a választók által kiválasztott népképviselők megbízását, ezzel létrehozva Magyarország legfőbb hatalmi szerveit.
Kelt Szegeden, 2010. Új Kenyér havának 1. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
Az írás változatainak címei:
A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/
Ígéretbehajtó Szemle változat: http://szkszhu.szksz.com/
Hangos levél: http://szkszhu.szksz.com/
[1] Mivel az egyes országok vállalásait az IMF gyakorlatában szándéklevelek rögzítik, a kormányzati „mozgástér” megítélésekor fontos kérdés, menynyire kötelező erejűek e dokumentumok, szakemberek azonban éppen ebben nem értenek egyet.
Valójában tehát nem az IMF vagy az EB támasztott feltételeket, hanem a magyar kormány vázolt fel egy a szervezetek számára is támogathatónak minősített gazdasági pályát. Erre egyébként annak idején többször felhívta a figyelmet a pénzügyi tárca akkori vezetése, miután a még ellenzékből politizáló Fidesz titkos dokumentumokról és feltételekről beszélt.
a nemzetközi szervezetek nem elsősorban a részletes makrogazdasági mutatók terén kötik az ebet a karóhoz.
Ha az államadóssággal kapcsolatos vállalásokat az IMF és az EU szigorúan számon kérnék, az unióban nem találnának olyan országot, amely valóban teljesítette a korábbi célokat
A hazánkkal folytatott tárgyalások megakadásában inkább az a meglepő, hogy a felek nem is a makroszámokon különböztek össze, hanem kisebb jelentőségű részletkérdéseken
A professzor megítélése szerint furcsa, hogy – legalábbis az értesülések szerint – néhány vasútvonal sorsán, a jegybankelnök fizetésén vagy a bankadó mértékén futottak zátonyra az egyeztetések, ilyen konkrét ügyekbe ugyanis az IMF és az EU nem szoktak beleszólni.
a kelet-ázsiai válság óta azonban a szervezet nemcsak rugalmasabb, hanem az „egységes recept” elvéhez sem ragaszkodik. Elvileg tehát a magyar kormánynak a most kényesnek érzett kérdések jó részében szabad kezet kellene kapnia.
a fennakadás annak köszönhető, hogy a felek eleve nem a megegyezés szándékával ültek asztalhoz. A nemzetközi szervezetek részéről meglepő a konkrét ügyekbe való beleszólás igénye, míg a magyar kormány viselkedéséből úgy tűnik, mintha eleve az IMF-től való szabadulás szándéka vezérelte volna őket.
Értesülések szerint egyébként a hiánycélhoz sem az IMF ragaszkodott erőteljesebben, hanem az EU. Tény, hogy a már idézett, legutóbbi szándéklevélben is az szerepel, hogy „ragaszkodni kell a prudens[1] gazdaság- és pénzügypolitika folytatásához”, valamint hogy hazánk „elkötelezett marad az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentésének 2011. évi megvalósítását illetően”.
Csaba László: Ha az IMF szigorú lenne, mindenki megbukna - http://www.vg.hu/gazdasag/
Pénzromlás. Tovább gyorsult az ipari drágulás júniusban: 6,9 százalékkal nőttek a termelői árak az előző havi 5,5 százalékot követően. A KSH friss statisztikájából az is kiderült, hogy ezt elsősorban a belföldi értékesítés árainak emelkedése okozta, ami 9,2 százalékos volt éves alapon. Az exportárak 4,7 százalékkal haladták meg a 2009. augusztusit.
Az amúgy is növekvő inflációs gondok közepette nem jött jól a fordulat, bár a fogyasztói árakra csak áttételes hatással van a jelenség. Az EU átlagában is gyorsulóban van a termelőiár-növekedés. Egyelőre csak a májusi adat áll rendelkezésre az Eurostatnál, de már az is 3,9 százalékos emelkedést tükröz, tavaly szeptember óta tart a drágulás gyorsulása.
A termelői árak elszaladtak júniusban - http://www.vg.hu/gazdasag/
Júliusban a várt mértékben nőtt az euróövezeti infláció júliusban, miközben már a negyedik hónapja stagnált a munkanélküliség júniusban
Az Eurostat szintén pénteken hozta nyilvánosságra, hogy júniusban 10 százalékos volt az euróövezeti munkanélküliség, negyedik hónap állt ezen a szinten.
Az Európai Központi Bank 2009. május 13. óta tartja 1,00 százalékos történelmi mélyponton alapkamatát.
Az eurózónában nőtt az infláció, stagnált a munkanélküliség - http://mti.hu/cikk/2010/07/30/
A célba vett épületek között állítólag Hamid Karzai afgán elnök hivatala, a NATO főhadiszállása, Nagy-Britannia, valamint az Egyesült Államok nagykövetsége és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által használt Ariana hotel is szerepelt.
A merénylettervről titkosszolgálati ügynökök 2009. március 23-án készítettek jelentést, amely szakértők szerint rávilágít a koalíciós országok hírszerzési munkájának "vegyes minőségére", különösen ami a fenyegetésekről szóló beszámolók pontosságát illeti.
Az al-Kaida 9/11-hez hasonló támadást tervezett Kabul ellen - http://mti.hu/cikk/2010/07/30/
A harcoló amerikai alakulatokat augusztus végéig vonják ki Irakból, s utána csak kiképzési és tanácsadói feladatokat végző katonák maradnak a közel-keleti országban. Az afganisztáni hadműveletekről a Wikileaks által kiszivárogtatott titkos dokumentumokkal kapcsolatban Biden hangsúlyozta, hogy azok még az előző kormányzat idejéből származnak.
Biden cáfolta azokat a vádakat, hogy az Egyesült Államok "nemzetet épít" Afganisztánban, amit egyes képviselők felpanaszoltak. "Egyetlen célból vagyunk Afganisztánban, és ez az al-Kaida, amely veszélyt jelent az Egyesült Államokra nézve"
Biden: Irakban nem garantálható a nyugalom - http://mti.hu/cikk/2010/07/29/
Győri Enikő hat témakört sorolt fel, közülük az egyik legfontosabbnak mondta "az EU gazdaságának talpra állítását". E területen Magyarország és az unió céljai hasonlóak, nagy hangsúlyt fektetnek a munkahelyteremtésre. Ez is azt bizonyítja, hogy "ami szolgálja az unió érdekét, az szolgálja Magyarország érdekeit is" - fogalmazott az államtitkár.
A gazdasági válság hatásainak enyhítése és a növekedés előmozdítása érdekében fontos a stabilitási és növekedési egyezmény megerősítése, a fiskális fegyelem és a szerkezeti reformok érvényesítése
További jelentős célkitűzés lehet az egyes ágazati politikák megtárgyalása, úgy mint a közlekedéspolitika, a kohéziós politika, az agrárpolitika vagy az energiapolitika;
A kormány meghatározta a magyar EU-elnökség politikai célkitűzéseit - http://mti.hu/cikk/2010/07/29/
mostanában nem csak Budapesten az tézis járja, hogy Magyarország éppen az az adós, amely ideális a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió számára ahhoz, hogy elrettentő példát statuáljon rajta.
Magyarország - más hírbe hozott, az IMF és az EU pénzügyi támogatására szoruló országhoz hasonlóan - éveken át nyilvánvalóan tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért.
Tízmillió lakosával Magyarország nem jelentéktelen ország, ráadásul engedetlen kormányfője kifejezetten gondoskodik arról, hogy mindenki figyeljen rá. Ugyanakkor a súlya és ereje az európai környezetben mégsem akkora, hogy válság esetén dominóhatást váltson ki. Magyarország ezért éppen ideális arra, hogy példáján előre megmutassák, mi fenyegeti azokat, akik nem hajlandók spórolni, s ezt Brüsszel mint virgácsot kitegye más fővárosok ablakába, ahol az euró a fizetőeszköz. A cikk szerint ez leginkább Athénra és Lisszabonra, de Madridra és Rómára is vonatkozhat
FAZ: Magyarország ideális arra, hogy példát statuáljon az IMF és az EU - http://mti.hu/cikk/2010/07/29/
először a romokat kell eltakarítani, ezt szolgálta a 29 pontos gazdasági akcióterv; a politikai-jogi felelősség megállapítása folyamatban van, most következhet az újjáépítés, amely az Új Széchenyi Tervvel el is kezdődik. Megismételte: 2013-ig legalább 1.000 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet megpróbálják a gazdasági növekedést gerjeszteni.
A kormányfő véleménye szerint a gazdasági helyzet stabilitását mutatja, hogy a Nemzetközi Valutaalappal történő tárgyalások félbeszakadása és az azt követő leminősítések - amelyekből még "várható egy-kettő" - csupán időleges zavarokat okoztak. Ezek után azonban mind a forint árfolyama, mind pedig a "kötvénykibocsátási és kötvényeladási kapacitás visszatér arra a szintre, amelyben az ország működése stabilnak tekinthető". Van értelme folytatni ezt a politikát, a zavarok csak átmenetiek
a "saját lábon álláshoz" megteremtették a nemzetközi feltételeket is.
A magyarok egyetlen, versenyelőnyt jelenthető képessége a sajátos észjárás - vélekedett Orbán Viktor, aki szerint ezért az országnak kísérletet kell tennie arra, hogy oda is tegyen pénzt, ahol a gondolkodás, a kreativitás és a képességek fejlődése megtörténik. "Nekünk kell létrehozni Európa leghatékonyabb közigazgatását" - jelentette ki Orbán Viktor hozzátéve, hogy Európa legátláthatóbb, legvilágosabb költségvetését is létre kell hozni.
A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy Magyarország a tudás földje lehet,
Orbán: újjá kell építeni a magyar gazdaságot - http://mti.hu/cikk/2010/07/28/
A Transparency International (TI) nevű korrupcióellenes szervezet szerint Magyarország alig - vagy egyáltalán nem - tesz azért, hogy a magyar befektetőket visszatartsa a külföldi hivatalos személyek megvesztegetésétől, illetve azért, hogy a külföldi befektetőket eltántorítsa a korrupciótól.
Magyarország az egyezmény aláírásával vállalta, mindent megtesz annak érdekében, hogy feltárja és szankcionálja a külföldi befektetők vesztegetésit, de "az említett ügyek egyikében sem született megnyugtató, jogerős bírósági ítélet". A Transparency International 36 országra kiterjedő vizsgálata szerint a csatlakozó államok kevesebb mint fele teljesíti az egyezmény szabta követelményeket.
Transparency International: Magyarország alig tesz a korrupció ellen - http://mti.hu/cikk/2010/07/28/
Az amerikai szenátus kedden megszavazta az afganisztáni műveletekre szánt költségvetés emelését: a törvény 33 milliárd dollárt irányoz elő elsősorban az amerikai csapatok afganisztáni műveleteire, s négymilliárd dollár gazdasági támogatás Kabulnak, illetve a szomszédos Pakisztánnak.
az afganisztáni titkos dokumentumok előző napi kiszivárogtatása erősítette azt a nézetet, hogy a háború folytatásáért túl magas árat kell fizetni, miközben megnövekedtek a hazai szükségletek.
A friss pénz az idén Afganisztánba küldött csaknem 30 ezres csapaterősítés finanszírozására szolgál. Az amerikai kongresszus idén már 130 milliárd dolláros költségvetést fogadott el afganisztáni és iraki missziókra. E két háborúra több mint ezermilliárd dollár költségvetést szavazott meg az amerikai törvényhozás 2001 óta.
Az amerikai szenátus megszavazta az afganisztáni költségvetés emelését - http://mti.hu/cikk/2010/07/28/
A Moody's nemzetközi hitelminősítő leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette Budapest főváros forint- és devizaadósságát kedden. Erre röviddel az után került sor, hogy július 23-án leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette Magyarország közepes befektetői adósbesorolását.
A Moody's egyfelől kiemelte, hogy Budapest Főváros Önkormányzata hiteleinek jelentős része állami garanciavállalású, másrészt a keresztbedőlésekre vonatkozó előírásokat, amelyek kapcsolatot hoznak létre a főváros más adósságaival is.
A Moody's figyelőlistára tette Budapest besorolását - http://mti.hu/cikk/2010/07/27/
Az izraeli gépek rakétákkal csapást mértek a Hamász biztonsági erőinek egyik épületére, egy kiképzőtáborára, majd az övezet és Egyiptom határán létesített csempészalagutakat is célba vették. Az izraeli hadsereg megerősítette a légitámadás tényét, és közölte, hogy az Askelónt ért támadást torolták meg vele.
A hadsereg minden olyan esetben, amikor Gázából kilőtt rakéta csapódik területére, megtorló csapást mér az övezetre.
Az izraeli légierő csapást mért a Gázai övezetre - http://mti.hu/cikk/2010/07/31/
A magyar kormány idén áprilisban kérte az Európai Uniótól a külföldiekre vonatkozó földvásárlási tilalom 3 évvel történő meghosszabbítását. Fazekas Sándor Lengyelország segítségét kérte a magyar termőföld moratórium meghosszabbítása ügyében, és Marek Sawicki lengyel miniszter támogatásáról biztosította Magyarországot
A lengyel kormány is támogatja a magyar földmoratórium meghosszabbítását - http://eu.mti.hu/Pages/News.
Az új parlament május 14-i alakuló ülése óta - az országgyűlési statisztikák szerint - benyújtott száz törvényjavaslatból összesen 26-ot jegyez a három ellenzéki párt, ezek közül azonban egyet sem fogadott el a Fidesz-KDNP-többség. A Jobbik 12, az MSZP és az LMP 7-7 javaslattal kísérletezett, és csak egy LMP-s, a kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét támogatta a Ház. Ez utóbbi is június 14-én történt, azóta az előterjesztés arra vár, hogy az illetékes bizottság megállapítsa általános vitára való alkalmasságát.
Egy ellenzéki törvényjavaslatot sem fogadott el az új parlament - http://mti.hu/cikk/2010/07/31/
A magyar politikusok júniusban pánikot keltettek, amikor arról beszéltek, hogy Magyarország osztozhat Görögország sorsában. A hitelességi problémák felerősödtek, amikor az IMF és az EU küldöttségével való tárgyalások egy 20 milliárd eurós készenléti hitelről összeomlottak.
Rossz esetben „az IMF-program politikai horgonya nélkül” nehéz lehet új befektetőket találni, különösen, ha a kockázatoktól való félelem ismét globálisan visszatér.
Orbán úr úgy tűnik, hogy számít a minősítési akciókra, de talán nem készült fel a potenciális következményekre abban, hogy mennyire lesz képes garantálni a piaci finanszírozást
óvakodnia kellene attól, hogy a viszonylag nyugodt piaci reakciót politikájának támogatásaként fogja fel. Sőt, ha az IMF-től való eltávolodástól reméli – ahogy mondta – Magyarország elveszített gazdasági függetlenségének visszanyerését, azzal hatalmat ad a piacnak. És ez még sokba kerülhet.
Wall Street Journal: Orbán politikája még sokba kerülhet - http://hvg.hu/gazdasag/
ha a gazdaságilag lassan növekvő országokat – így Magyarországot és Spanyolországot – az IMF arra kényszeríti, hogy tovább csökkentsék kiadásaikat, az az egész európai gazdaságra veszélyes lehet.
Mark Weisbrot lehetségesnek tartja az euró 2014-es magyarországi bevezetését, de hozzátette: ez a további gazdasági növekedéstől is függ, s ennek nem csak pozitív következményei lehetnek, amint az látható Görögország, Spanyolország és Írország esetében is.
Washingtoni vélemény: helyes volt szembeszállni az IMF-fel - http://hvg.hu/gazdasag/
Egyre bizonyosabbá válik, hogy Szerbia egyhamar nem lesz az Európai Unió tagállama, nem várják tárt karokkal, viszont ezt akár hasznára fordíthatja az ország
az EU-s felzárkózás elhúzódásának az lehet az előnye, hogy a kedvező gazdálkodási feltételeknek köszönhetően néhány évig mágnesként vonzhatná a befektetőket az ország.
a legolcsóbb az áram egész Európában, a munkaerő pedig feleannyiba kerül, mint a többi kelet-európai országban, Lengyelországban, Csehországban vagy éppen hazánkban, Magyarországon. Ráadásul köszönhetően a februárban hatályba lépett Európai Unióval kötött szabadkereskedelmi egyezménynek, már a külkereskedelmi korlátozások sem okoznak gondot, Európában, sőt a világ más pontjai esetében sem,
az alacsony jövedelemadót (Szerbia az európai listán a második helyen áll 10 százalékos kulccsal, csak Montenegró előzi meg, ahol 9 százalék az adó), illetve az elmúlt hónapokban gyengélkedő dinárt, amely méginkább olcsóvá tette déli szomszédunkat a külföldi befektetők számára.
Előnyt kovácsolna Szerbia abból, hogy nem tagja az EU-nak - http://ecoline.hu/piac/
A nyugati pénzügyi tőke megtiltotta Antall Józsefnek, hogy az államadósságot a saját elképzelése szerint kezelje – állítja Bogár László. A közgazdász szerint hazánk – már a rendszerváltást megelőzően – egy globális és végtelenített adósságszivattyúnak, egy kifosztó szivattyúnak lett az áldozata.
Kiárusított Magyarország - http://www.magyarhirlap.hu/
Az olasz parlament elfogadta az úgynevezett gag törvényt, mely értelmében bárki, aki online módon, blogon, közösségi portálon vagy online hírportálon valótlan információkat tesz közzé, 25 ezer euró bírság fizetésére kötelezhető.
az új szabályozás korlátozza a szabad véleménynyilvánítást és hátráltatja azokat a bloggereket akik közéleti, politikai vagy gazdasági témákról írnak.
Sokba kerülhet egy blogos hiba Olaszországban -
http://www.vg.hu/kozelet/
[2] A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE - http://szkszhu.szksz.com/
