Hála Istennek, az alkotmányozás kérdése egyre több embert foglalkoztat, és rövid időn belül megszűnik a húsz éves mulasztás: a Kormány és a Köztársasági elnök úr ígérete szerint 2011 tavaszára elkészül és hatályba lép Magyarország új Alkotmánya.

Ennek megfelelően egyre több média-hír foglalkozik az alkotmány előkészítésével, így a Heti Válaszban megjelent írás is, amely a várható Alkotmány néhány lényeges eleméről tájékoztat.[i] 

 

Tudomásul kell mindenkinek vennie, hogy az erkölcsi válságból kialakult gazdasági-, és kialakuló társadalmi válság megoldhatatlan a jelenlegi gondolkodási mód mellett. Ahogyan Soros György mondta:

„Ez a piaci fundamentalizmus, amely a reagani-thatcheri idők óta a meghatározó hitvallás volt, most megbukott …..

A krízis újfajta gondolkodást, paradigmaváltást igényel - ez endogén válság, amelyet a pénzügyi rendszer önmaga hozott létre.”[ii]

„… a neoliberális gazdaságpolitikának befellegzett, s ha nem lesz sokkal szigorúbb az államok pénzügyi szabályozása, akkor a mostani válságot újabb és újabb lufik kipukkanása követi majd.”[iii]

Amint az elmúlt két év bizonyítja, a válság nyomorító hatása nemhogy csökkenne, hanem fokozódik, akár szigorodik egy állam pénzügyi szabályozása („német héja” módszer), akár enyhül („csúf amerikai” módszer[iv]).

 

Egy önkényuralmi gyártmányú, kitört tengelyű mókuskerékben zötykölődnek a politikusok, amikor a meglévő rendszer módosíthatóságában (reformjában) bíznak.

 

Tudomásul kell vennie mindenkinek – még akkor is, ha a médiában szereplő emberek közül csak Soros György fogalmazta meg lényeget meghatározó módon – paradigmaváltásra és nem paradigma-módosításra (reformra) van szükség.

 

A paradigmaváltást (gondolkodási mód váltást) a társadalmi együttélést szabályozó rendszer (jogrendszer) alapjánál, az alap értékrendet meghatározó Alkotmánynál kell kezdeni.

Akár ez volt a szándéka a Kormánynak az új alkotmány készítésével, akár nem, történelmi kötelességük a paradigmaváltást szolgálni mindazoknak, akik ebben a munkában részt vesznek.

 

Tudomásul kell venni a megbukott gondolkodási mód hitvallása miatt azt, hogy az elvilágiasodás (szekularizmus), az anyagtalan és anyagi világ kettős egységének elvetése vezetett a globális krízishez. Azok, akik ezt tagadják - paradox (önmagának látszólagosan ellentmondó) módon – anakronisztikus (idejétmúlt) eszmét vallanak.

 

Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a paradigmaváltás azoknak az alapoknak a megváltoztatását jelenti, amelyek a válságot eredményezték.

Végzetes hiba lenne, ha az alap-értékrend meghatározás a megosztottságra, a megbukott neoliberális értékrend alapjára épülne. Ennek okán az alkotmányozáshoz meg kell találni azt a folytatható pontot a magyar történelemben, amikor az önkényuralom fenntartó ereje, a társadalom megosztottsága (amely jelenleg pártrendszerként működik) még nem érvényesült.

Kézai Simonhoz kell fordulnunk ez ügyben, aki megállapította: Géza előtt „egy atyának és egy anyának a gyermekeként” élt a magyarság és a „jövevény nemesek” befogadásával kezdődött a szabad magyarok szolga magyarokká válása. 

 

Ha figyelembe vesszük azokat a társadalmi együttélési szabályokat (ezek egy része – igaz eltorzult formában – része a jelenlegi jogrendszernek is), amelyek Géza előtt vezették a magyarságot, akkor rájövünk arra, hogy a paradigmaváltás a gyökereinkhez visszatérést jelenti.

 

Amikor eddig eljutunk a jelenlegi helyzet megoldását keresve, akkor már a lényegnél vagyunk: a társadalom együttélésének alapja, vagyis az Alkotmány az állam és az ember szabadságának, a szabadság feltételeinek és védelmi kötelességének szerves egységét (rendszerét) jelenti. És amikor megismerjük a XXIII. János pápa „Penitentian agere” kezdetű enciklikájában hivatkozott „Szumér Bibliát”, akkor rájövünk arra, hogy a Teremtő a világ „használati utasítását” (tehát vezérlő értékrendjét) adta a Szent Koronával az emberiségnek. Ezt az utóbbi ezeregyszáz évben csűrték-csavarták, átideologizálták, amíg végül ezen a néven önkényuralmi jelképet hoztak létre, amit az elvilágiasodottak „reakciós és klerikális” jelzővel a lényeg, a közszabadság elkendőzésére használtak.

 

A Püski kiadónál ez év januárjában első, majd júliusban második kiadásban megjelent, „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” c. jogszabály-tervezet gyűjteményem alapján civil szervezetek meghívtak alkotmányozási kérdésben előadás tartására.

Az, hogy mindenki elmondja véleményét külön-külön, nem ad lehetőséget a különböző nézetek összevetésére, nem ad döntéshez vezető alapot azokról a kérdésekről, amelyek a magyarság legfontosabb értékrend-meghatározását kialakítják, vagyis nem biztosítja a közérdekű adatok megismerési jogának gyakorlását.

Ezért a meghívó szervezetekkel egyeztetve ezt az alkalmat szeretném arra felhasználni, hogy létrejöjjön egy nyilvános érvütköztetés az alkotmányozással kapcsolatban azok részvételével, akik erre hivatalos felkérést kaptak.   

 

Végtelenül tisztelem azokat a tudós urakat, akik a három alkotmányozási testület tagjai, illetve akik a Köztársasági Elnöki Hivatalban és a Honvédelmi Minisztériumban alkotmányozási tanácsadóként kaptak feladatot.

Mindazonáltal tisztelettel kérem Őket, vegyenek részt az előzőek szerint egy olyan nyilvános beszélgetésen, ahol a társadalmi együttélés jelenlegi helyzetéről, a jogrendszer felépítéséről, ezen belül az alkotmányozásról cserélünk gondolatot, nem csupán lexikális (könyvekből tanult) ismeretek alapján, hanem a jelenlegi világtörténelmi helyzet megoldását a józan paraszti ész tisztaságával keresve.

 

A beszélgetés napjának 2010. szeptember 18-át javaslom, helyének a budapesti Szent Imre Gimnázium dísztermét.

 

Levelemet felkérésként küldöm azoknak az uraknak, akik az alkotmányozási testületek vezetői, illetve szakértőként működnek közre az alkotmányozásban, kérve, hogy a felkérést fogadják el, hiszen a beszélgetés történelmi szükségszerűségből jön létre, és a választók tényszerű tájékoztatását szolgálja, mindannyiunk életét alapvetően meghatározó kérdésben.

 

A felkértek:

 

Pálinkás József,

Boross Péter,

Pozsgay Imre,

Schöpflin György és

Szájer József

urak, Orbán Viktor miniszterelnök úr alkotmányozási tanácsadói,

 

Balsai István, az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke,

Salamon László, az Országgyűlés alkotmány előkészítő eseti bizottság elnöke, valamint

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter úr által felállított alkotmányozási munkabizottság vezetője, továbbá

 

Cservák Csaba, a Magyarország Köztársasági Elnöki Hivatala Jogi, Alkotmányossági és Közigazgatási Hivatalának vezetője,

Tóth Zoltán József, a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumának jogi és igazgatási helyettes államtitkára,

akik – ismereteim szerint – egyéni megbízás alapján vesznek részt az alkotmány-előkészítésben.

 

Kelt Szegeden, 2010. Új Kenyér havának (augusztus) 26. napján

 

Tisztelettel:

 

Halász József

jogász, programozó matematikus, szakrevizor

 honlap: http://szksz.com 

 

A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/ISz100826.pdf,  http://szkszhu.szksz.com/ISz100826.doc

Hangfelvétel: http://szkszhu.szksz.com/Nyiltlevelazalkotmanyozasrol.mp3