Kedves Barátom!
A Szent Korona Értékrend érvényesülésének lehetősége megnyílt az alkotmányozásra felkértek részére. Egy többszázezer tagot számláló szervezetet hivatalosan felkértek az alkotmányozásban történő részvételre. Ez a szervezet engem kért fel az alábbi tanulmány elkészítésére. Mai vezetőségi ülésükön egyhangúan úgy döntöttek, hogy ez a tanulmány a szervezet hivatalos alkotmányozási javaslata. Kérésükre a tanulmányt csak most hozom nyilvánosságra.
Egy másik szervezet ugyanilyen felkéréssel keresett meg. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a ma döntést hozott szervezettel azonos véleményen lesznek.
Ma kaptam egy telefonhívást, amiben arról tájékoztattak, hogy hivatalos felkérésre a Szent Korona Értékrendre épülő Szabadság Alkotmányát javasolták Magyarország Alkotmányának.
Ennyi a lényeg.
_______________________________________
Alkotmányozási irányelvek
Amikor az alkotmányozásról beszélünk 2010-ben, akkor látnunk kell azt, hogy a gazdasági- és az ennek hatására kialakult társadalmi világválság a globalizáció erkölcsi bukásának a következménye. Ennek megfelelően olyan vezérlő gondolkodási módot (paradigmát) kell alkalmaznunk, amely a válság megismétlődését kizárja.
Mindenekelőtt fel kell számolni az anyagias szemléletet, tényként kell elfogadni az anyagtalan és anyagi világ egységét, ezen belül pedig az irányítás és végrehajtás funkcióinak összefonódó, de feladataiban egymást kiegészítő egységét.
Tudomásul kell venni, hogy a Világ és a Föld létrejötte, Alkotása meghatározza azokat a szabályokat, amelyek az egységes Alkotmánynak a szerves egységként élését, létezését biztosítja.
Az elmúlt kétezer évben az emberiség ezektől a szabályoktól tért el.
Ez az eltérés okozta azokat a torzulásokat, amelyek a Föld természetes adottságainak megváltoztatásában, az ember viselkedési normáinak önkényes felülírásában mutatkoztak meg, és a globalizmus erkölcsi bukása által kiváltott gazdasági és társadalmi válsághoz vezetett.
Vissza kell tehát állítani azt az értékrendet, amely az anyagtalan és anyagi világ egységét biztosítja. Ezt az értékrendet a Földnek nevezett Alkotásra vonatkozóan a magyar nyelv – kifejezve lényegét - Alkotmánynak nevezi. Ennél fogva az Alkotmány – akár a Világra, akár a Földre, akár Magyarországra vonatkoztatva beszélünk róla – örök és változtathatatlan. Meghatározza azt az alapot, amely érvényesítésével ismét szerves egységként fog élni a Föld, és annak szerves részeként Magyarország.
Tehát Alkotmányt nem kell alkotni, mert az öröktől él, csupán ismét alkalmazni kell, és le lehet írni azért, hogy mindenki számára újra megismerhető, követhető legyen, hiszen a hosszú idő óta tartó lélek- és agymosás elhalványította ezt az emberek lelkében, szellemében.
Nekünk, magyaroknak küldetésünk az Alkotmány érvényesülésének visszaállítása, és ha ezt felismerjük, akkor felismerjük az Alkotással kapott kegyelmet, a Szent Korona Értékrendet, amely meghatározza azokat a társadalmi együttélési szabályokat, amelyek egymásra épülve zárt logikai rendszert alkotnak, visszaállítva az Alkotás szerves egységét.
A Szent Korona Értékrendje az emberek, nemzetek, földrészek, országok életének összehangolását (koordinálását) jelenti. Ez a magyar józan paraszti ész (Bálint Sándor szavaival: történelmünket búvópatakként követő Szent Korona tiszta forrássá emelkedő tisztító erő) szemlélete teszi gyakorlattá, félretéve az összevonó (integráló) kozmopolita politikai- és jogszemléletet.
A Szent Korona Értékrendje az állam és az ember szabadságát biztosító feltételeket és azok védelmének kötelezettségét jelenti, ezért a Szabadság Alkotmánya.
Működését a kettős egységek egymást kiegészítő tevékenysége jellemzi.
A mindent meghatározó kettős egység legősibb értékünk, melyet a szkítákkal kapcsolatban ír le Hérodotosz: a teljes tudás és a szabadság kettős egysége.
A teljes tudást Aquinói Szent Tamás határozta meg a hit és a tudomány kettős egységeként, amelyben
a Hit a meggyőződés és bizalom kettős egysége,
a Tudomány az ismeret és tapasztalat kettős egysége
A szabadság a hűség és a szeretet kettős egysége, amelyet Szent István Imre herceghez írt intelmeiből ismerünk:
a hűséget az Alkotó (Teremtő) akaratát továbbadó atyai eleink hagyományainak követése,
a szeretet minden teremtmény számára biztosított szabadság
jelenti.
A Teljes tudás az irányítás alapja, a Szabadság a végrehajtásé.
Ebből eredően a vezetés az irányító és a végrehajtó kettős egységét jelenti.
A fentiekből következik, hogy a társadalmi együttélés szabályrendszere (jogrendszer) az Alkotmányra, mint örök és változtathatatlan szegletkőre épül, amely alapján egy meghatározott területen azonos érdekek érvényesítésével élő emberek közösségének (állam) szerves egység részeként történő működését
az egy történelmi időszakra irányelveket meghatározó Alaptörvény, mint irányító alrendszer és ennek
mindennapi életben történő alkalmazását szabályozó végrehajtó alrendszer
kettős egysége biztosítja.
A Szent Korona Értékrendből ered a közszabadság elve, amely a szabad emberek közakaratát fejezi ki, minden mesterséges megosztottságtól megtisztulva. Emlékezzünk: Kézai Simon szerint Géza előtt az államalapító és államalkotó nemzetekből álló egyetemes magyarság (a Szent Korona tagok összessége) az egy anyától és egy atyától származás tudatában, a kötelességek és jogok összhangja által meghatározott egy és ugyanazon szabadságban élt, míg Géza után a „jövevény nemesek” befogadásával kezdődött el a szabad magyar fogalom értékvesztése.
A közszabadság érvényesülését jelenti, hogy a települések és a társadalmi csoportok (nemzetiségek, keresztény hitközösségek, korcsoportok és szakmák) közvetlenül választott képviselőiből álló Nemzetgyűlés állítja vissza a Szabadság Alkotmányának jogfolytonosságát (ezen egy alkalommal Alkotmányozó Nemzetgyűlés) és lépteti hatályba, illetve módosítja az Alaptörvényt.
Ugyancsak a közszabadság következménye, hogy a Szabadság Alkotmányból eredő irányelvek alkalmazásának szabályozása (törvényhozás) a döntési helyzet kialakulásának helyétől, a településektől és társadalmi csoportoktól indul. Ez csorbítatlan önrendelkezés (szubszidiaritás), Ennek eredményeként (alkalmasság szerinti kiválasztásával) szerveződnek az elöljáró- és képviselőválasztások is.
A törvényhozás (Országgyűlés) a Szent Korona testének két része, a terület és a társadalmi csoportok kettős egységének megfelelően épül fel: az alsóház a települések és település-csoportok, a felsőház a társadalmi csoportok képviselőiből.
És végül a közszabadság érvényesülését jelenti a településektől induló teljes önellátás (autarkia) megvalósulása is, amely az igények és lehetőségek összhangjában működik, a globalizmus „kínálat által manipulált kereslet” személetével szemben, és visszaadja az értékazonosság kizárólagosságát azzal, hogy a nemzeti vagyon növekedését állítja a pénz fedezetévé.
A Szent Korona Értékrend alkalmazásával Magyarország ismét a Szent Korona Országává válik.
__________________________
A Szabadság Alkotmánya az Alkotó (Teremtő) állam és ember szerves egységként működtető akaratát jogi megfogalmazásban az alábbiak szerint tartalmazza:
ELSŐ RÉSZ
Az állam szabadsága
1. §
(1) Magyarország örökké szabad.
(2) Az állam szabadsága
a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének,
b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának,
c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának,
d./ külső és belső védelmi eszközei fejlesztésének és alkalmazásának,
e./ a képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának
minden más államtól való függetlenségét jelenti.
(3) Az állam szabadsága a Szent Korona tagok együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, senki által és senki érdekében nem szüntethető meg.
MÁSODIK RÉSZ
A Szent Korona tagok szabadsága
2. §
(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.
(2) A Szent Korona tagja:
a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint
b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek.
(3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.
(4) Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.
(5) A Szent Korona tagságra méltatlan személyt meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.
(6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:
a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,
b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,
c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.
HARMADIK RÉSZ
A szabadság feltételei
3. §
(1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.
(2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.
b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.
4. §
(1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(2) Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet
a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal,
b./ Magyarország területén,
c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése
hozott létre, illetve szolgáltatott.
(3) Csak olyan tevékenység végezhető, amely
a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás),
b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése,
c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék
nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.
NEGYEDIK RÉSZ
A szabadság védelme
5. §
(1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
(2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:
a./ az állam szabadságának,
b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,
c./ a birtoklás szabályának,
d./ a vendégjog szabályainak,
e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok
megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.
Magyarország Alaptörvényének a globalista szocialista-kommunizmus és a liberális-kapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó történelmi időszakra vonatkozó vázlata, amely a Szabadság Alkotmánya irányelveit, annak szerkezetét követi, a következő:
ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya
1. §-ának irányelvei
A. fejezet Általános rendelkezések
A hatalomgyakorlás
Magyarország szerves egységben él a világ államaival és nemzeteivel
A nemzetközi jog és a magyar jog összehangolása
B. fejezet Jogalkotás
A jogrendszer felépítése
A jogszabály alkotás folyamata (Általános rendelkezések, Döntési helyzet, A jogszabály alkotás kezdeményezése, Jogszabály tervezet elkészítése, A jogszabály tervezet elfogadása, A jogszabály hatályba lépése, Jogszabály elfogadásának ellenőrzése, A jogszabály kihirdetése)
Az Alkotmány
Az Alaptörvény
Az Alaptörvény alkotási folyamata
A törvények (Alaptörvény szintű főtörvények, Alaptörvényben meghatározott főtörvények, Résztörvény, Törvény végrehajtási utasítása, Kormányrendelet, Miniszteri rendelet, A Települési önkormányzati rendelete, A Társadalmi csoport önkormányzati rendelete, Országvédelmi terv és a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet, Nemzetközi szerződés)
MÁSODIK RÉSZ A Szent Korona tagok szabadsága –
A Szabadság Alkotmánya 2. §-ának irányelvei
A. fejezet A Szent Korona tagok szabadságjogai
Alapvető emberi jogok
Általános rendelkezések (Az alapvető jogok gyakorlása és védelme, Az alapvető jogok szabályozása és korlátozása, Az alapvető jogoktól való eltérés rendkívüli helyzetben, Hivatás- és tisztségbeli korlátozások)
Az életfeltételekhez való jog (Az élethez és az emberi méltósághoz való jog, A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog, A családszerkezet fenntartásához való jog, A családalapítás joga, A család joga és kötelezettsége, Az anya joga és kötelezettsége, A gyermek általános jogai és kötelességei, A neveléshez való jog, A tanuláshoz való jog. Az ifjúkorban biztosított feltételek, Az ifjúkor érdekképviselete, Az aktív korban végzett tevékenységek, A nemzeti vagyon növelésének joga, A tevékenység elismerése, Az aktívkor érdekképviselete, Jogok és kötelezettségek a tapasztalatátadás korában, A tapasztalatátadás korának érdekképviselete, Az egészség megőrzéséhez való jog és kötelezettség, A testedzéshez való jog, Az egészségügyi ellátáshoz való jog, A tartósan egészségkárosodottak jogai, Az egészséges környezethez való jog, A szabad akarat kinyilvánításának joga, A hitvallás gyakorlásának joga, A hitvallás érdekképviselete, A nemzeti múlt ismeretének joga, A nemzeti kultúra ápolásának joga, A nyelv megőrzésének és művelésének joga, A tudományos kutatás és alkalmazás, a művészet, továbbá a kultúra szabadsága, A települések és a társadalmi csoportok önkormányzatisághoz való joga, Az élet-, személyiség-, vagyon-, és közbiztonsághoz való jog)
Elidegeníthetetlen és csak kivételesen korlátozható jogok (A kényszermunka és a kötelező munka tilalma, Mozgásszabadság, A személyhez és a személyes adatokhoz fűződő jogok, A közérdekű adatok megismerésének joga, A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága, Gyülekezési jog, Egyesülési jog, A közügyekben való részvétel joga, Kérelmezési és panaszjog, A bírósági eljárásban érintettek joga, Kisebbségi jogok, Menedékjog, A tulajdonhoz és a birtokláshoz való jog, Az ingatlan tulajdon- és birtoklás jogának átruházása, Az öröklés joga)
A kötelezettségek teljesítésének arányában megillető jogok (Az alapvető élelmiszerekhez való jog, A lakáshoz való jog, A közüzemi szolgáltatásokhoz való jog)
Az igazságszolgáltatáshoz való jog (Jogképesség és jogegyenlőség, A bírósági, közigazgatási és más hatósági eljárással kapcsolatos jogok, Büntethetőség, Védelem joga a büntetőeljárás során, Jogorvoslat joga)
B. fejezet A Szent Korona tagjai szabadságának feltételei
A Szent Korona alkotóelemei
Település (A települések önellátó tevékenysége, A Települési Önkormányzat érdekvédő tevékenysége)
Társadalmi csoportok a magyar társadalomban [Az államalapító magyarság, A nem Magyarországon élő magyarság érdekvédelme, Államalkotó nemzetiségek, Az Istenhit, A család szerepe a Szent Korona Országában, Ifjúkor (Felkelő Nap kora), Aktív kor (Delelő Nap kora), Tapasztalatátadás kora (Lemenő Nap kora), A család érdekeinek érvényesítése, A lelki és szellemi érték megbecsülése, Szakma]
HARMADIK RÉSZ A szabadság feltételei –
A Szabadság Alkotmánya III. fejezetének irányelvei
A. fejezet Általános rendelkezések
Átfogó szabályozás
A jogok és kötelezettségek összhangja (Általános rendelkezések, Az önellátás)
Tulajdon (Általános rendelkezések, A tulajdonjog gyakorlói)
Birtok (Általános rendelkezések, A birtoklás jogának gyakorlói)
B. fejezet Minden birtoklás gyökere a Szent Korona –
A Szabadság Alkotmánya 3. §-ának irányelvei
Gazdaság
A gazdaság fő részei (Mezőgazdaság és mezőgazdasági terményfeldolgozó ipar, Ipar, Az alapvető emberi jogok biztosítását szolgáló ipari termék előállítása, A kiegészítő emberi jogok biztosítását szolgáló ipari termékek előállítása, Energiaipar, Szolgáltatás, Idegenforgalom, Kereskedelem - Belkereskedelem, Külkereskedelem -, Szállítás, A szállítás általános szabályai, Személyforgalom, Áruszállítás)
C. fejezet Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja –
Szabadság Alkotmányának 4. §-ának irányelvei
I. szakasz Általános rendelkezések
Az államháztartás
A nemzeti vagyon növekedése (Általános rendelkezések, A nemzeti vagyon növekedésének felhasználása, A pénzrendszer, A Magyar Nemzeti Bank)
NEGYEDIK RÉSZ A szabadság védelme - A Szabadság Alkotmánya
5. §-ának irányelvei
Magyarország belbiztonsága
Honvédelem (Általános rendelkezések, A honvédség belbiztonsági tevékenysége, Személyes honvédelmi kötelezettség, A hivatásos és a szerződéses állomány, Az államhatár fegyveres átlépésének tilalma, Gazdasági és szolgáltatási kötelezettség)
A nemzetbiztonsági szolgálatok
Rendkívüli helyzetek (Katasztrófahelyzet, Szükséghelyzet, Megelőző védelmi helyzet, Fegyveres védelmi helyzet, Intézkedések megelőző- és fegyveres védelmi helyzet esetén, Rendkívüli állapot, Országvédelmi terv, A szükséghelyzet, valamint a megelőző- és fegyveres védelmi helyzet megszűntetése, A szükséghelyzet, valamint megelőző- és a fegyveres védelmi helyzet jogosságának vizsgálata)
ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések
Általános rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
Hatályukat vesztő jogszabályok
Az Alaptörvény végrehajtása
Kelt Szegeden, 2010. szeptember 7-én.
Dr. Halász József
