„... exportjaikkal a nagyobb növekedést produkáló feltörekvő piacokra számítanak, ahelyett, hogy a saját keresletüket tartanák karban. A növekedés élénkítése helyett ezek az országok a költségvetés kiigazításával foglalkoznak, s ha exportálnak, ezt a kiigazítást a mi kárunkra teszik" – mondta Guido Mantega brazil pénzügyminiszter a G20-ak tegnapi tanácskozásán[1], amely „a csúszó reformok csúcsa” néven vonul be a történelembe[2], de a brazil pénzügyminiszter által közvetített elnöki üzenet
történelmi áttörést jelent.
Azt a gondolkodási módot (paradigmát) határozza meg, aminek az Új Világrend alapját képezi.
Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke nem ment el Torontóba, mert a katasztrófa sújtott emberek személyes segítését fontosabbnak tartotta.
Nem véletlenül hozom ezt ide. Magyarországon hasonló katasztrófa-helyzet van: települések semmisültek meg, emberek ezrei váltak hajléktalanná. Orbán Viktor Bulgáriában nyaral.
Ahhoz, hogy a brazil pénzügyminiszter által közvetített természetes, emberközpontú gondolkodási mód egy ország vezérelvévé váljon, elengedhetetlen, hogy az ország vezetője erkölcsileg álljon Nemzete élén. Ez nem tanulható. Ez belülről ered. Ez a lényegi különbség a diktatúra (akár szocialista-kommunista, akár liberális-kapitalista) és a közszabadság között.
Mi volt da Silva elnök üzenete? Az országok saját lakósaik keresletének (igényeinek) kielégítését kell, hogy szem előtt tartsák mindenekfelett, tehát nem a gazdaságot kell kiszolgálnia, hanem a gazdaságot kell az emberek kiszolgálójává tennie. A „növekedés élénkítése” ebben a szemléletben az emberek igényeinek kielégítését szolgáló lehetőségek növekedését jelenti.
Egyszóval: da Silva elnök üzenete a piaci fundamentalizmus hittétele (neoliberalizmus) helyére lépő gondolkodási módot fogalmazta meg, amely – ahogyan saját példájával mutatta – erkölcsi (szellemi, ideológiai, szemléletmódbeli) alapokon áll.
"Ugyanazt az utat követjük, amely a globális növekedés és stabilitás útja" – mondta David Cameron brit miniszterelnök[3] és miután nem tudnak megállapodni azon, hogy a gazdasági növekedés („csúf amerikai”) vagy a költségvetési hiány csökkenése („német héja”) legyen-e a súlyponti kérdés, „pótcselekvésként” politikai határozatokat hoztak Torontóban: Iránt és Észak-Koreát bírálták, „tarthatatlannak” nevezték a gázai helyzetet. Ezek között Irán esetében az „emberi jogok fokozottabb betartása” megelőzi a nukleáris programról történő „nyílt párbeszédet”[4].
A nyuszi sapkája a tünetésekkor életét vesztett énekesnő, sapkátlansága pedig a nukleáris program.
Elképzelhető, hogy a casus belli Irán megtámadásához az lesz, hogy a nyuszin sapka van?
Lehet, hogy a reformok tovább csúsznak, addig, amíg okafogyottá nem válnak?
A két fő ellentét: a gazdaság élénkítése és a költségvetési hiány csökkentése között van.
Egyik sem ad megoldást[5].
A gazdaság élénkítése a költségvetési hiány figyelmen kívül hagyásával a „csúf amerikai” megoldás. Az ország eladósodását jelenti, és a hitelt valamikor (sőt, minél hamarabb) vissza kell fizetni, kamatostól. Ezért máris látványos ellenállást váltott ki az amerikai pénzügyi körökben[6]. Ez a módszer állandósítja a gazdasági válsághelyzetet, mert a bankok kezében van a gazdaság élénkítésének minden lehetősége, amelyeket csak ideig-óráig lehet ellenőrzés alá vonni, mint azt a USA pénzügyi reformtörvénye körül kialakuló botrány is mutatja [7].
A „német héja” nevet kapott megoldás a költésvetési hiány csökkentésében keresi a megoldást, bármi áron (értsd: bármilyen megszorítások árán) is. Ez a módszer a szegény, nagy hiányállománnyal és magas költségvetési hiánnyal, valamint - részben ennek köszönhetően – gyenge gazdasággal rendelkező államok számára a teljes megsemmisülést jeleneti, viszont a nagy gazdasági erővel rendelkező államok számára kilábalást jelent. Vagyis ez a módszer a három erős ország (Németország, Franciaország és Anglia) megmentése érdekében feláldozza az EU-hoz tartozó többi államot[8]. Erre minden érintett országnak intő jel Görögország, ami már gyakorlatilag nem kerülheti el az államcsődöt[9].
A FIDESZ kampányprogramja, és a kormányprogram is a „csúf amerikai” módszert akarta megvalósítani, ami azonban szembe ment az EU akaratával, ezért kemény (és lényeget érintő) korrekcióra szorult. A leglátványosabb bizonyíték erre a 7 – 7,5 %-os költségvetési hiánycél, amit sem az IMF, sem a EKB, sem az EB nem fogadott el. (Ezek részletes bizonyítékai az ÍSz előző számaiban szerepelnek – http://szksz.com.)
Az EU vezetése a kormányt kötelezte arra, hogy a Bajnai Gordon által elindított „német héja” programot vigye tovább. A 3,8 %-os hiánycél eléréséhez szükséges megszorításokat igyekszik úgy eladni a kormány, mintha azok nem megszorítások, hanem ésszerű, de a lakósságra negatívan nem ható módosítások lennének. Nehezen fog menni, mert még Matolcsy György sem bízik ennek sikerében[10], a bankvilág pedig kifejezetten ellene dolgozik[11].
______________________________
Szeretném, ha egyre többen megértenék, hogy a régi világrend végnapjait éli.
Az elkövetkező másfél hónapban ezt fogom naponta (kivételes esetben kétnaponta) jelentkező Ígéretbehajtó Szemlével, azért, hogy azt is értsék, érezze minél több magyar, hogy tennie kell, saját lehetősége, adottsága, vagyis Küldetése szerint.
A brazil elnök üzenete a Szent Korona Értékrend gazdasági rendszerét jelölte meg megoldásnak. Akinek kétsége lenne e felől, az győződjék meg állításom igazáról a http://szksz.com honlapon, a Gazdasági paradigmaváltás alapjait leíró, elmondó, bizonyító részben!
Már el tudjuk kezdeni a felkészülést a gondolkodási mód (paradigma) váltás gyakorlati megvalósítására.
Az augusztus 13 – 15 között tartott egyik rendezvényen háromnapos Továbbadó Szert tartok a következők szerint:
13-a: eszmei (ideológiai) és társadalmi együttélés szabályozási (jogi) gondolkodási mód váltás,
14-e: gazdasági gondolkodási mód váltás.
15-e: felkészülés a gondolkodási mód váltás gyakorlati megvalósítására (alulról szerveződő elöljáró és képviselőválasztás az alkalmasság bizonyításával, települési szabályozás, Alkotmányozó Nemzetgyűlés szervezése, amit akkor kell tartanunk, amikor az idő elérkezik.
Szeretettel kérek mindenkit, olvassa és terjessze az Ígéretbehajtó Szemlét és készüljön fel az augusztusi Szerre.
A Szent Korona Értékrend gondolkodási módjának megvalósításához kérem mindannyiunk számára a Magyarok Istenének erőt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét.
Így fog lenni, ebben biztos lehetsz!
Kelt Szegeden, 2010. Napisten havának 27. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
Az írás változatainak címei:
A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/
Ígéretbehajtó Szemle változat: http://szkszhu.szksz.com/
Honlapcím: http://szkszhu.szksz.com/
[1] .... a világgazdaság növekedésének fellendítése iránti elkötelezettségüket hangoztatták ugyan, de nem rejtették véka alá az államháztartási hiány csökkentésével kapcsolatos nézetkülönbségeiket.
A G20 azonban nem hagyhatta figyelmen kívül a növekedés fenyegető egyik legnagyobb veszélyt, az államháztartási hiány könyörtelen növekedését a világ legnagyobb gazdaságaiban.
"2013-ig a felére csökkentsék az államháztartási deficitet, és kezdjék meg csökkenteni - 2016-ig - az adósságnak a hazai össztermékhez viszonyított arányát"
(Stephen Harper kanadai miniszterelnök)
"Európa egyes részeit" és Japánt illetően megjegyezte: "még nem láttak ezen országok részéről egységes politikát, amely meggyőzné a világot arról, hogy belső kereslet okozta erőteljesebb növekedés lesz ezekben az országokban".
(Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter)
az eladósodás és a deficit csökkentésének szükségességét, s azt, hogy ezt az egyes országok helyzetének figyelembe vételével, pragmatikusan tegye.
(Nicolas Sarkozy francia elnök)
az európaiakat bírálta. A pénzügyminiszter aggodalmát fejezte ki, hogy exportjaikkal a nagyobb növekedést produkáló feltörekvő piacokra számítanak, ahelyett, hogy a saját keresletüket tartanák karban. "A növekedés élénkítése helyett ezek az országok a költségvetés kiigazításával foglalkoznak, s ha exportálnak, ezt a kiigazítást a mi kárunkra teszik"
(Guido Mantega brazil pénzügyminiszter)
(G20: egyetértés a növekedésben, megosztottság a deficitet illetően - http://mti.hu/cikk/486409/)
[2] Nem várható lényeges előrehaladás a globális pénzügyi rendszer rendbetételére tett javaslatok többségében a G20-ak torontói tanácskozásán.
A kérdéskörben a legnagyobb vita a hitelkockázati tényezők súlyozása körül alakult ki, amely hátráltatja a megegyezést. Erőteljes ellenállást fejt ki maga a pénzügyi lobby is, a hitelek szűkítésével és a költségek emelkedésével fenyegetőzve.
Megoszlanak a vélemények a bankadóról is: egyes vezető fejlődő országok: Brazília, vagy India, de Kanada és Ausztrália is elutasítják a bankadó és a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó bevezetését. Berlin, Párizs és London viszont egységfrontot alkotott a kérdésben és a bankadó önálló bevezetése mellett foglal állást. A pénzügyi tranzakciókra Németország által javasolt adó globális szintű bevezetésének esélye gyakorlatilag nulla. a G8 csúcson mindezekről szó sem esett.
A csúszó reformok csúcsa
[3] "Ugyanazt az utat követjük, amely a globális növekedés és stabilitás útja"
(David Cameron brit miniszterelnök)
Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter kevés jelentőséget tanúsított a vezetők közötti azon nézeteltérésnek, milyen gyorsan kell csökkenteni a költségvetési deficiteket, mondván, hogy még a kiadások visszaszorításán dolgozó európai vezetők is felismerték a globális fellendülés újrabeindításának fontosságát.
(Obama: Washingtonnak és Londonnak is a növekedés a célja - http://mti.hu/cikk/486408/)
[4] Irán és Észak-Koreát bírálták a világ nyolc legfontosabb ipari államának vezetői a kanadai Huntsville városában megrendezett csúcstalálkozójukról kiadott szombati közlemény szerint, de foglalkoztak a "tarthatatlan" gázai helyzettel is, és felvázoltak egy ötéves tervet az afganisztáni kivonulásról. Az amerikai, brit, francia, német, olasz, kanadai, japán és orosz politikusok elítélték a dél-koreai hadihajó elsüllyesztését, amelyért Észak-Koreát tartják felelősnek, Teheránt pedig felszólították az emberi jogok fokozottabb betartására, és "a nyílt párbeszédre" a nukleáris programjáról.
Az amerikai hírügynökség szerint azért kerültek előtérbe a csúcstalálkozón a politikai kérdések, mert kiderült, hogy a gazdasági válságból való kilábalás módozataiban nem tudnak közös nevezőre jutni a vezetők. Észak-Korea ügyében az orosz ellenállás miatt nem sikerült elfogadni egy keményebb megfogalmazást
(Észak-Koreát és Iránt bírálták a nyolcak vezetői - http://mti.hu/cikk/486386/)
[5] Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász a The New York Times hasábjain megjelenő írásaiban bírálta a gazdasági megszorítások németországi, illetve amerikai híveit.
Krugman szerint a múlt század 30-as éveinek érzését idézi fel a jelenlegi takarékoskodási hullám. A munkahelyteremtés hirtelen háttérbe szorult, a fájdalmas intézkedések előtérbe kerültek. A deficitek elítélése és a még válságban lévő gazdaság megsegítésének elutasítása mindenütt divatba jött, beleértve az Egyesült Államokat, ahol 52 szenátor a munkanélküli segély kiterjesztése ellen szavazott annak ellenére, hogy a tartós munkanélküliség aránya 1930 óta nem volt olyan magas, mint ma.
„Sok közgazdász – köztük jómagam is – óriási hibának tekinti ezt a megszorítások irányába tett fordulatot. 1937 emlékét idézi fel, amikor Roosevelt elnök elsietett kísérlete a költségvetés kiegyensúlyozására hozzájárult ahhoz, hogy a már magához térő gazdaság ismét súlyos recesszióba süllyedjen. Németországban pedig egyes tudósok párhuzamot látnak az 1930 és 1932 között Heinrich Brüning kancellár által folytatott ortodox pénzügyi politikával, amely végül a Weimari Köztársaság bukásához vezetett”
"Ha az adott helyzetben Németország elutasítja a kereslet élénkítését és külső többletének lefaragását, ráadásul ragaszkodik az EKB konzervatív inflációs céljaihoz, akkor aláássa az európai prosperitás és egység kilátásait, mert a deficites államokat hoszszú évekig gazdasági visszaesésre és nagyarányú munkanélküliségre kárhoztatja."
„Német héja: Azonnal csökkenteni kell a deficitet, mert fel kell készülnünk a népesség elöregedéséből származó pénzügyi teherre.
Csúf amerikai: Ennek semmi értelme. Még ha sikerül is megtakarítaniuk 80 milliárdot -, ami nem valószínű, mivel a költségvetési kiadások csökkentése a bevételt is kurtítja - az ekkora adósságra fizetendő kamat a német GDP-nek alig egytized százaléka lenne, tehát a korlátozás szinte semmit nem javít a hosszú távú költségvetési helyzeten.
Krugman szerint a korlátozások hívei nem tudják számokkal alátámasztani álláspontjukat. Az amerikai deficitcsökkentők egyszerűen képmutatóak, le akarják faragni a nélkülözőknek szóló juttatásokat, de a gazdagok pénzügyi kedvezményeit nem. A német magatartás őszintébb, de semmi köze a pénzügyi realizmushoz, inkább morális alapú: a hiány erkölcsileg helytelen, az egyensúlyban lévő költségvetés erényes, függetlenül a körülményektől vagy a gazdasági logikától.
az árnak csak egy részét fogják a németek megfizetni. A német takarékosság súlyosbítani fogja az euróövezet válságát, nehezítve a spanyol és a többi vészhelyzetben lévő gazdaság talpraállását. Európa zavarai gyengítik az eurót, ami perverz módon segíti a német gyáripart, de egyúttal a világ más térségeibe exportálja a német megszorítások következményeit.
Krugman még egy cikkben sulykolta keynesista álláspontját a The New York Timesban. „Költekezz ma, takarékoskodj később!” cím alatt azon csodálkozik, miért nem érti a világ, hogy most kell növelni a kiadásokat, amikor a gazdaság lefékeződött és később kell takarékoskodni, amikor már magához tért.
Az amerikai kongresszus Obama elnök költségvetési javaslatait elemezve azt jósolja, hogy a gazdasági talpraállással az idei hiány, amely a GDP mintegy 10 százaléka, 2014-re a GDP 4 százalékára fog csökkenni.
Sajnos ez sem elég, mert 2014 után viszont a belépő növekvő egészségügyi kiadások következtében az éves költségvetési hiány is ismét növekedésnek indul majd az előrejelzés szerint. Így Amerika hosszú távú költségvetési problémával küszködik
Mert mi lesz, ha a Krugman által jósolt későbbi fellendülés elmarad? A G20 ezúttal maga is könnyen a „deficithéják” és a „csúf amerikaiak” vitájává válhat.
Krugman: óriási hiba a megszorító politika - héják és csúfak vitája
[6] Az amerikai államháztartási hiány kezelésének ügyében támadt nézeteltérés az egyik oka Peter Orszag fehér házi költségvetési igazgató távozásának
Orszag "erőteljes" véleménye szerint meg kell szegni Barack Obama elnök azon választási ígéretét, hogy nem emelkednek az évente 250 ezer dollárnál kisebb jövedelmű amerikai háztartások adóterhei.
Költségvetési nézeteltérések miatt távozik a fehér házi költségvetési igazgató
Ez a választási ígéret más közgazdászok szerint is teljes mértékben "a drákói és irreális" kiadáscsökkentésekre helyezi a költségvetési politika hangsúlyát, vagy pedig már szinte "elkobzó jellegű" pótlólagos adóterhekkel kellene sújtani a nagyon gazdagokat
Orszagnak teljesen igaza van abban, hogy "inkább előbb, semmint utóbb" megteendő kemény költségvetési lépéseket szorgalmaz, mielőtt Amerikát erre a piac kényszeríti rá. A washingtoni politikánál azonban "nincs rosszabb ... és ezért Obama még csak nem is hibáztatható" - tette hozzá a forrás.
Az amerikai költségvetés feszített helyzetére már jó ideje felhívták a figyelmet a nemzetközi hitelminősítők is.
"nyomás alá kerülhet" az Egyesült Államok lehetséges legjobb, "Aaa" szintű szuverén adósi minősítése, ha az amerikai kormány nem tesz további költségvetési megszorító intézkedéseket.
ha az amerikai kormány nem hoz "nehéz adó- és kiadási döntéseket" az államháztartási hiány három-öt éven belüli csökkentésére, az államadósság az évtized második felére olyan szintet érhet el, ami már nyomást gyakorolna az Egyesült Államok elit "AAA" adósi státusára.
Az Egyesült Államok esetleges leminősítése elemzői vélemények szerint beláthatatlan piaci felfordulást okozhatna, tekintettel arra, hogy az amerikai "AAA" a piaci kockázatmegítélés globális alapmércéje.
Az USA leminősítése beláthatatlan következményekhez vezetne
[7] Csaknem két évvel azután, hogy az amerikai pénzügyi rendszer az összeomlás küszöbére jutott, a washingtoni kongresszusban egyetértés jött létre a mérföldkő jelentőségű pénzügyi reformtörvényről.
Ezzel megállapodás született a legátfogóbb pénzügyi reformról, amelyet a 30-as évek nagy gazdasági válsága óta kezdeményeztek.
A reformcsomag nem szabja át alapjaiban a Wall Streetet, nem bontja részekre a legnagyobb pénzintézeteket, de átalakítja a pénzügyi rendszer működési kereteit, új erős ellenőrzési mechanizmusok léptet életbe.
a tervezet megfelelő védelmet nyújt a családoknak, megteremti pénzügyi biztonságuk feltételeit és lehetővé teszi, hogy az amerikai vállalatok hozzájussanak a növekedéshez és megújuláshoz szükséges hitelekhez.
USA: megegyezés a pénzügyi reformtörvényről
A korábbi 3 százalékról 2,7 százalékra mérsékelte az USA Kereskedelmi Minisztériuma az első negyedéves, évesített GDP-becslését.
A január-márciusi időszak adatainak módosítására az alacsonyabb lakossági fogyasztás és a külkereskedelmi hiány emelkedése miatt vált szükségessé.
Az elemzők arra számítottak, hogy a felülvizsgálatot követően nem módosul az adat. Az adat közzétételét követően a dollár enyhén gyengült az euróval szemben: a kurzus 1,225-ről 1,23-ig emelkedett.
Lassabban bővül az amerikai gazdaság
http://ecoline.hu/piac/
A törvényjavaslat első verziója még azt mondta ki, hogy tilossá válik a jövőben a bankok számára, hogy saját számlás kereskedést folytassanak, azaz a saját vagyonukat felhasználva a saját nyereség növelése céljából kössenek ügyleteket a legkülönbözőbb pénzügyi termékekben, vagy olyan magántőke társaságba, fedezeti alapba fektessenek be, amelyek ilyen tranzakciókat végeznek. Ehhez képest a mostani módosító javaslat azt mondja ki, hogy a bankok számára továbbra is szabaddá válik a magántőke társaságokba és fedezeti alapokba történő befektetés abban az esetben, ha a befektetett tőke nem haladja meg az alap összes vagyonának 3 százalékát.
Puhítják a politikusokat az amerikai bankok
http://ecoline.hu/penzugyek/
[8] Mivel a gazdaságának visszaesése 2009-ben nagyobb volt, mint az Egyesült Államokban, ezért Európa sokkal vontatottabb kilábalás elé néz, ha ilyenről egyáltalán beszélhetünk. Az IMF becslése szerint az euróövezet gazdasági növekedése az idén csak egy, 2011-ben pedig alig 1,5 százalék lesz, szemben az amerikai 3,1, illetve 2,6 százalékkal. A növekedés még Japánban is gyorsabb lesz, ahol pedig a gazdaság a 90-es évek eleje óta állandó válságban volt.
A magánszektor leépíti a nagyfokú tőkeáttételt, és kísérletet tesz az egészséges mérlegpozíciók helyreállítására. Ennek nyomán azonban a beruházás és a fogyasztás egyaránt összeomlott, és ez a kibocsátást is magával rántotta. Az európai vezetőknek minderre nem volt más válaszuk, mint a nadrágszíjmeghúzás.
Berlin a súlyosan deficites államoknak – mint például Görögországnak, Spanyolországnak vagy az USA-nak – köszönheti iparának fellendülését és a viszonylag alacsonyabb munkanélküliséget. Egy bőséggel megáldott gazdaság nemcsak elmulasztotta, hogy tisztességesen kivegye részét az erőfeszítésekből, hanem egyenesen potyautasként kapaszkodik más országokra.
A válság által sújtott államok – Spanyolország, Görögország, Portugália és Írország – számára hagyományos gyógymódként a fiskális megszorításokkal együtt járó valutaleértékelést szokták előírni. Ez utóbbi azonban – amely a versenyképesség, a külső mérleg és a foglalkoztatás javításának gyors eszköze – nem áll rendelkezésre, mert kereskedelmük zömét Németországgal és más euróövezeti állammal bonyolítják le a közös valutában elszámolva. Közgazdászok és nemzetközi szervezetek ezért gyakorta ajánlják számukra a „szerkezeti reformokat”, ami az adott esetben többnyire a dolgozók könnyebb elbocsáthatóságát jelenti.
Görögország, Spanyolország – és a hasonló helyzetben lévő államok – számára csak egyetlen lehetőség áll rendelkezésre, ha nem akarnak kiesni az euróövezetből: végre kell hajtaniuk a bérek, illetve a közüzemi díjak és szolgáltatások árainak egyszeri és teljes körű csökkentését, ami kedvező körülmények feltételezése mellett is nehéz feladat. Az Európai Központi Bank alacsony – maximum 2 százalékos – inflációs plafonja mellett ez legalább 10 százalékos bér- és árcsökkentést jelent.
Ha az adott helyzetben Németország elutasítja a kereslet élénkítését és külső többletének lefaragását, ráadásul ragaszkodik az EKB konzervatív inflációs céljaihoz, akkor aláássa az európai prosperitás és egység kilátásait, mert a deficites államokat hosszú évekig gazdasági visszaesésre és nagyarányú munkanélküliségre kárhoztatja. Egy ponton pedig ezek az államok a külső fizetési kötelezettségeik megtagadásához folyamodhatnak, hogy el tudják kerülni a súlyos megpróbáltatásokat.
Ki vesztette el Európát?
http://www.vg.hu/velemeny/a-
[9] Egyre egyértelműbben görög államcsődöt áraz a piac, az ország csődkockázatát mérő CDS hihetetlen ütemben kezdett emelkedni csütörtökön.
Persze a görögök húzták magukkal a többi PIIGS államot is: a portugál CDS délelőtt kéthetes csúcson 336,5 bázispontnál, a spanyol 269-nél járt. Szakértők szerint a mai hirtelen növekedést azok a kedvezőtlen makrohírek okozták, amelyek a korábban reméltnél jóval lassabb európai kilábalást vetítenek előre.
A szerdai szolgáltató- és feldolgozóipari adat, illetve a csütörtöki ipari rendelésállomány alakulását mutató számok ismét megerősítették a félelmeket, hogy Görögország, és esetleg más uniós államok nem tudnak majd eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek.
Már nem kérdés a görög államcsőd? Brutális ütemben emelkedik a CDS
http://ecoline.hu/piac/
[10] Ha az IMF is megállapítja, hogy nem reális a megállapodásban vállalt deficit, akkor dőlhet a magyar dominó"
(Matolcsy: az EU vezetése nem engedett a 3,8 százalékos hiánycélból - http://eu.mti.hu/Pages/News.
[11] Az EBF elnöke, Alessandro Profumo által aláírt levelet megszerző Bloomberg hírügynökség megjegyezte, hogy a magyar kormány 187 milliárd forint előteremtésére számít az idén a bankokra, biztosítókra és lízingcégekre kivetett adóból, hogy tartani tudja a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank által jóváhagyott költségvetési hiánycélt.
A Bloomberg a Merryll Lynch két elemzőjét idézve azt írta, hogy az ország legnyereségesebb bankjára, az OTP-re kivetendő adóteher elérheti az adózás előtti nyereség 63 százalékát. A budapesti székhelyű OTP-t a bankadó miatt leminősítette a Bank of America Merrill Lynch, az UBS AG, a Deutsche Bank AG és a Citigroup Inc. - írta a Bloomberg.
Az Európai Bankszövetség a bankadó módosítására szólította fel Magyarországot
