Mindenekelőtt: a MSz honlapján „Nyílt levél Herpai Sándornak a Magyarok Szövetsége alelnökének” c. írásodban név szerint támadtál, a MSz honlapjának erkölcsi kötelessége ezt az írást ugyanott nyilvánosságra hozni, ezért ezt a levelet elküldöm a MSz titkárságának is, azzal a kéréssel, hogy a nyilvánosságra hozást még a mai napon tegyék meg, tekintettel arra, hogy Cságoly Péterfia Béla levele alapján
nyilvános vitára hívom a Magyarok Szövetsége vezetőit, Vukics Ferencet, Herpai Sándot és a levél íróját, Cságoly Péterfia Bélát a szeptember 18-i PILISTÁJra.
(a szervezőknek nincs kifogása a vita ellen).
Kedves Béla!
Írod: „Sajnálatos módon én a háttérben Halász József kezét érzem, akinek a Szent Koronával és az Európai Unió ellenességével kapcsolatos – egyébként valóban figyelemreméltó – munkája zsigeri kereszténygyűlölettel párosul, leveleinek kitételei néha a római császárok máglyagyújtogatásával egyenértékűek.”
Ebben az állításodban benne van az alap-megállapítás (zsigeri kereszténygyűlölet) tagadása, mivel a római császárok nem a judeokeresztényeket, hanem a Jézust követő őskeresztényeket vetették máglyára, és mindaz, amit írok, mondok, ennek az őskeresztény szellemnek az erejével teszem. (Csak emlékeztetlek a II. Niceai zsinatra.)
Így hát csak azok miatt kell a leghatározottabban visszautasítani rágalmadat, akik az ebben a mondatban lévő kettős csavart nem érzik.
A kereszténység értelmezéséről az utóbbi időben két írásom jelent meg: „Enged-e megalkuvást a Szent Korona Értékrendből eredő gondolkodási mód?” - http://szkszhu.szksz.com/IBSZ100720.html és „Az Új Világrend régi-új Bibliája és régi-új Alkotmánya” - http://szkszhu.szksz.com/IBSZ100624.html. Azok kedvéért, akik írni és beszélni szeretnek, olvasni már nem annyira, minkét írás langos levél formában jelent meg a hivatkozott címeken.
Az írásokból elég csak a XXIII. János pápa Őszentségének „Panitentian agere” kezdető enciklikájából vett idézetet kiemelnem:
„Tele a fejük spekulatív dogmával és az ószövetség idejét múlt és megcáfolt antropomorfista (egy tárgyat, jelenséget emberi jelleggel felruházó szemlélet – HJ) nacionalizmusával, beleizzadnak szegény elneveltek, hogy kihozhassák az Isten egyetemes szeretetét, a minden népeknek adott természeti jogokat és a krisztusi univerzalitást.
Vagyis az ókori nívón mozgunk ma is, amikor a pozitív tudományok, mint az archeológia, antropológia és geológia, nemkülönben más, mint a megtalált sumér első Biblia (Ur, 1954. Dr. N. Kramer: Parallel Biblia, 1956), mindent világosan feltártak és megmagyaráztak. Senki sem érti ezt a maradi és már kimúlt ószövetségi fontosságot, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt népnek, a Sumér, Akkád, Káld, Babyloni népnek megmásított történelme. Szóval kötve vagyunk valami ósdi judaizmussal és nekünk nem elég Krisztus, az Istennek fia...”
Mondom, elég ezt kiemelnem, hiszen ez az enciklika hivatkozik a „sumér első Bibliára”, amit Jézus anyanyelvén, arámiul írtak, és Badiny Jós Ferenc jóvoltából „Magyar Bibliaként” ismerünk (http://szkszhu.szksz.com/MAGYARBIBLIA.pdf), az általa kifejtett bizonyítékok alapján ezen a címen, és ebből egyértelműen levezethető szkíta őseink máig élő hagyománya, amit számos bizonyítékból összeállt rendszerként megismertünk.
Elég ez a bizonyíték, de megtoldom Hamvas Béla ide vonatkozó megállapításával: „„A kereszténység nem vallás. A vallás történeti és társadalmi és szellemi eredetű, dogmatikával és papi szervezettel és szertartásokkal. A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás.” És, hogy senkinek ne legyen kétsége e felől: „Jézus soha senkit sem szólított meg dialektikusan (itt: a valóság ténye és a valóság észlelésének a ténye között fennálló ellentét - HJ), és soha nem beszélt tárgyi kérdésekről, és nem vitatkozott, és nem bizonyított, hanem mindig az ember lényét érintette meg. Nem érvek. Nem védelmi rendszerek. Nem kérdések; nem, hogy bűnös, vagy bűntelen. Most hozzád beszélek, megnyíltam neked, és nyílj meg nekem. Eressz engem magadba, ahogy én téged magamba eresztelek.” (Hamvas Béla: Patosz II. - http://szkszhu.szksz.com/HBPatmoszII.pdf)
Írod: „Én kértem már levélben, hogy tiszteljük meg egymást a másik hitének elfogadásával, azonban Jóska „apostata”, a Szent Korona „alázatos szolgája” - szokása szerint - az ilyen levelekre nem válaszol, méltóságán alulinak tartja.”
Aquinói Szent Tamás a HIT kifejezést így határozta meg: „meggyőződés és bizalom valakiben vagy valamiben.” (Csak mellesleg: ez az egyik alapvető kettős egység.)
Tehát a HIT alapja a meggyőződés.
A „másik hitének elfogadása” azt jelenti, hogy azt vitathatatlannak tartom, elfogadva, hogy a mögötte álló személy, jelenség vagy tárgy megismerhetetlen (agnosztikusnak).
HITemben való bizalmam arra a meggyőződésre alapul, miszerint a Teremtő minden szándéka megismerhető (gnosztikus), hiszen szabad akarattal kegyelmezett bennünket. (Ez nem önálló gondolat, hanem Aquinoi Szent Tamástól ered.) Ez a HIT a Szent Koronával kapott Magyar Küldetés lényege, amit akkor is teljesíteni fogunk, „ha tudunk róla, akkor is, ha nem, akkor is, ha akarjuk, akkor is, ha nem” – ahogyan azt Molnárfi Tibor írja.
Első ilyen irányú leveledre azt válaszoltam (tehát nem tartom „méltóságon alulinak”), hogy nyílt vitán vessük össze a HIT tartalmát, és az alapján állapítsuk meg közösen az azonosságokat, fejtsük ki a különbség lényegét, és a nyilvánosság arra szolgál, hogy mindenki döntse el, hogy mi válik benne meggyőződéssé, amihez bizalommal van.
Írod: „A Magyarok Szövetsége véleményem szerint pont arról a befogadásról szól, ahogy a hun, szkíta, méd, avar, székely, kun és még ki tudja milyen gyökerű magyar törzsek a vérszövetségben befogadták egymást és így különbözőségeik lévén létrehozták azt az egységes magyar nemzetet, amely Árpád apánk vezetésével végrehajtotta az újra honfoglalást.”
Így igaz, mármint a megállapítás kettős honfoglalásra vonatkozó része (ezt László Gyulától tudjuk).
Csakhogy – mint Kézai Simon Krónikájából tudjuk - Géza megszegte a Szeri Szerződés alapját adó egységet, amikor megtagadta az „egy anyától és egy anyától származás” összetartozást adó erejét azzal, hogy „jövevény nemeseket” fogadott be a Quedlinburgi Szerződés „eredményeként”.
Ezzel nemcsak a vezetés addigi kettős egységét (kündü és gyula) szüntette meg ezeregyszáz évre (és ezzel az önkényuralom – diktatúra – alapját rakta le), hanem az egyetemes magyarságban is elindította a nemesek – nem nemesek természetellenes megosztottságát, aminek mai változata a mai napig „szenvedhetetlen igaként” ül nyakunkon.
Annak, aki elolvassa a Krónikát, semmi kétsége nem marad ezzel kapcsolatban, mert látja, hogy minden, ami „Gyeics (Géza) vezér idejéig” volt, tisztaságot jelentett, Gézával viszont megszűnt „atyai eleink hagyományának” követése, és a „hűtlenség szelletje szétszórta a Szent Korona virágait” (ez utóbbi két idézet Szent István király Imre herceghez írt Intelmeiben szerepel.)
Ennek a hűtlenségnek az alapja a judeokereszténység.
Nem kell tovább folytatnom. Biztos vagyok abban, hogy a leírtak elég alapot adnak ahhoz, hogy a MSz vezetői, és Te, kedves Bála ne tudjatok kitérni a szombati vita elől.
Kelt Szegeden, 2010. Földanya havának 16. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
