Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Őszintén üdvözlöm beiktatási beszédét, ami alapot ad arra, hogy a magyarság teljesítse azt a küldetését, amely - Szent István intelmeiben megfogalmazottak szerint - atyai eleink hagyományaiként él mindannyiunkban.
Ez a beszéd magában hordozza azokat a lehetőségeket, amelyekkel a hagyományaink szerint megvalósuló irányítás-vezetés visszakapja eredeti értelmét: a kündü (az átöröklött mai szóhasználat szerint: államelnök) irányelv-meghatározása és ellenőrzése mellett tevékenykedő gyula (mai értelmezésben: miniszterelnök) végrehajtást vezető tevékenységének kettős egységét.
Ezzel megvalósul a most formálisan működő törvényhozási kettős egység a kétkamarás országgyűlésben, ahol az alsóház a területek érdekeit képviseli (mai formában egyéni választókörzetek), a felsőház (jelenlegi rendszerben: listás választás) pedig a társadalmi csoportokét, vagyis a nemzetiségekét, a vallásokét, a korcsoportokét és szakmákét.
A feladatközpontú hatalomgyakorlást egy természetes elöljáró- és képviselőválasztási rendszer hozza létre, megvalósítva a közszabadság elvét, amely őseink értékrendjének alapja volt, a diktatúra megosztási eszköze, a pártrendszer helyében léptetett, alulról épülő önkormányzatisággal.
Ezt az egységes érdekérvényesítést sugallja az a Wass Albert-idézet, amely az Ön beszédének indító gondolata volt, de csak akkor, ha tudjuk: Wass Albert minden megnyilvánulásának alapja az a gondolkodási mód volt, amit a „Hagyaték”-ban megfogalmazott.
Az idézet ettől elvonatkoztatott, az egészből kiragadott értelmezése éppúgy félrevezető, mint a Szent Korona kizárólag alkotmány-meghatározóként való értelmezése, vagy történelmünk mintaadásának ezeregyszáz évre történő korlátozása.
Az Ön beszédének kiemelkedő megállapítása a magyar nyelv védelme, gyakorlása, a magyar nyelv kifejezőerejének ismerése és megtartása. Ennek érvényesítéséhez mindenekelőtt meg kell különböztetni az Alkotmányt és az Alaptörvényt, aminek magától értetődő feladat-megosztása megakadályozza, hogy az Ön által tavaszra várt Alkotmány és az annak „több emberöltőre” (vagyis egy történelmi korszakra) meghatározott irányelveit tartalmazó Alaptörvény feladatukat elhomályosító módon összemosódjék, mint ahogyan az 1991-es „Alkotmánytervezetben” tapasztalható volt.
A két magyar szó két különböző fogalmat takar. Az Alkotmány örök és változtathatatlan. Az állam és az ember szabadságát határozza meg a társadalmi együttélés szabályrendszerének (a jogrendszernek) alapjaként és ennek feltételeiről. valamint védelmének kötelezettségéről gondoskodik. Ez az emberiség szerves egységként élésének alapelve, vagyis a Teremtés célja, minden alkotás alapja. Ennek az Alkotmánynak minden diktatúra (a szocialista-kommunista és a liberális-kapitalista egyaránt) ellensége, vagyis önkényuralom alatt az Alkotmány hatálya felfüggesztődik és nem állítható vissza.
Ebből ered, hogy egy olyan országban, amely diktatúra alatt él, csak a diktátumnak (esetünkben a Lisszaboni Szerződésnek) alárendelt, Alkotmány nevű szabályt lehet hozni, de az Alkotmányt hatályba visszahelyezni soha. Éppígy egy ilyen Alkotmány nevű, de tartalmában diktátum-végrehajtási utasításnak tekinthető rendelkezés hivatkozhat a Szent Koronára, de soha sem fogja a szentkoronaiságot kifejezni.
Amennyiben Ön a népakaratnak eleget téve, a diktatúra kiszolgálását szabályozó irányelveket tartalmazó, Alkotmány nélküli Alaptörvényt (fej nélküli lovas) Alkotmánynak nevezve iktat törvénybe, azt a hagyományt folytatja, amely a magyar nyelv kifejezéseit meghamisítva vezette félre a magyarságot évszázadokon keresztül, és hűtlenül „atyai eleink hagyományához”.
Látszólag csak egy kiegészítést igényel az Ön által idézett megállapítás, de az mindent meghatároz: „rendeleteket hónapokra, törvényeket évekre, alaptörvényt emberöltőkre szokás alkotni, a Szent Koronán alapuló örök és változtathatatlan Alkotmány érvényesülésére.”
Ezzel a módosítással válik „a XXI. század magyarsága, életképes, gyarapodó, növekedő és önbizalommal teli győztes nemzetté”, mert nyelvünkben, kultúránkban, emlékezetünkben, történelmi örökségünkben lévő erőt csak a Szent Korona Értékrend által meghatározott gondolkodási mód összegzi, ezért csak ez képes visszavenni szabadságunkat, nem alázódva tovább idegenek szolgájaként.
_________________________
Az Ön felelőssége óriási, mert akkor nyerte el a Köztársasági elnöki tisztséget, amikor az emberiség válsághelyzetet él, hiszen a szocialista-kommunista diktatúrát csak húsz évvel túlélt liberális-kapitalista diktatúra ravatalozása van folyamatban.
Önnek módja van arra, hogy az Új Világrendszer gondolkodási módját (paradigmáját) terjessze és alkalmazza Magyarországon, és ezzel mintaadó nemzetté váljunk, teljesítve a Teremtő által a Szent Koronával ránk kegyelmezett Küldetésünket.
De módja van Önnek arra is, hogy beszédében lévő lehetőséget be nem váltva (vagyis a pártok felelőtlen ígéreteinek szintjére alázva az Ön által elmondottakat) beálljon azok sorába, akik a sírba ereszkedő rendszer balzsamozásával az életben lét látszatát keltik.
Előbbi választásához kérem tevékenységére a Magyarok Istenének erőt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét, utóbbihoz pedig a bűnbánat utáni tettarányos büntetés kegyelmét.
Kelt Szegeden, 2010. Új Kenyér (augusztus) havának 10. napján.
Tisztelettel:
Dr. Halász József
