A Szent Korona Országa

Az Orbán kormány három helyszínen előadott öszödi beszéde

Szabad Magyarok Híradója

2010. június 4.

http://szksz.com – nyomtatható változat: http://szkszhu.szksz.com/SZMH100604.pdf

Adjon a Magyarok Istene jó napot, jó hetet, jó hónapot és jó éveket minden szabad magyarnak, és azoknak is, akik még nem látják, de már nézik a szabadságot!

Ma 2010. június 4-e, az egyetemes magyarság egységének napja van, amikor 1920. június 4-ére emlékezünk, amikor Trianonban a szeretet és a gyűlöletkeltés közötti háború egy csatája véget ért, ahol a gyűlöletkeltés győzött, vesztessé téve Kárpát-medence és Európa összes nemzetét.

Adja a Magyarok Istene, hogy a háború utolsó csatája a szeretet győzelmével érjen véget, az egyetemes magyarság lelki, szellemi és anyagi szabad magyarrá válásával!

A naponta jelentkező Szabad Magyarok Híradójának az a feladata, hogy szerény eszközeivel igyekezzen ellensúlyozni a neoliberalizmust kiszolgáló tömegtájékoztatási eszközök agymosását.

A napi hírek elemzésével mindenkit meg akarok győzni arról, hogy a három radikális lépés megtétele önvédelmi kötelességünk, amihez fel kell számolnunk a pártrendszerrel ránk erőltetett megosztottságot, és a Szent Korona Értékrendje alapján, szerves egységként újjá kell teremtenünk Magyarországot, hogy a szabadság gyakorlásával mintát adjuk az emberiségnek az emberi életre, ahogyan azt Németh László megfogalmazta.

___________________________

Az Orbán kormány a legaljasabb eszközt választotta ahhoz, hogy a választási kampányban elkövetett hazugságának lelepleződéséről elterelje a figyelmet: a Trianonban szétszakított nemzet lelki egységesítésének látszatával tévesztette meg a magyarságot az állampolgársági törvénnyel[1] és június 4-ének nemzeti összetartozás napjává minősítésével.

A június 3-i eseményekkel ugyanis egyértelművé vált, hogy akarata szerint egy olyan ország ad állampolgárságot minden magyarnak és nem magyarnak, amely szabadságát végleg elvesztette, mert a hatalomgyakorlást átengedte az idegenszívűeknek.

Az Orbán kormány önleleplező öszödi beszédét Orbán Viktor Brüsszelben, Varga Mihály Budapesten és Kósa Lajos Debrecenben mondta el.

Egyértelművé tették, hogy becsapták a választókat. Igen, most vált vitathatatlanná, amit a kormányprogram csak jelzett: nincs sem fedezetük, sem lehetőségük ígéreteik betartására[2].

Szeretném, ha mindenki fejébe vésné: a Helytartótanács (helytelenül: Parlament) egyetlen pártjának sincs erkölcsi joga bármit is szemére vetni a FIDESZ-nek, hiszen programjukban mindegyikük a neoliberalizmus továbbélésének támogatását határozta meg[3], tehát ugyanazt, amit a kormánypárt. Hálát kell adniuk a Magyarok Istenének azért, hogy nem ők kerültek ebbe a megalázó helyzetbe.

A június 3-án bejelentett ország jövőkép

A június 3-i leleplező nyilatkozatok egy téves alapon álló logikai sort vázolnak:

A „miért”-re adott téves válasz ugyanis téves kényszerútra tereli a „mit”-re és a „hogyan”-ra adott választ.

A „miért”-re adott válasz:

A válasz alapjaiban jó: a válság miatt kell intézkedéseket hozni, de a válság okát nem akarja megszüntetni, hanem megoldást keres a továbbélésre.

Az ok a piaci fundamentalizmus hittételén álló neoliberalizmus, ami az államot a bankok és a nagytőke érdekeit kiszolgáló gazdaságnak rendeli alá. Ez az ok már megbukott, továbbéltetni nem lehet, csak balzsamozni, hogy élőnek látsszon[4]. Így a „mit”-re adott válasz a balzsamozás módját határozza meg, a „hogyan”-ra adott válasszal pedig annak eszközét keresik.

Tehát a „miért”-re a következő választ kellett adni: a neoliberalizmus balzsamozását végzők bizalmát vesztettük el, azok megnyugtatása tehát a cél: „gyors kormányzati kijavító lépésre van szükség az IMF-fel és az EU-val közösen a piacok megnyugtatására és a bizalom visszanyerésére”[5]

A „mit”-re adott válasz:

Barroso úr, a gazda Európai Helytartója, fogalmazta meg irányelvként: „folytassa a költségvetési hiány lefaragását célzó erőfeszítéseket, és gyorsítsa fel a pénzügyi konszolidációt.”

Orbán Viktor ezt így értelmezte: „Magyarországnak gyors és határozott versenyképesség-javító intézkedéseket kell hoznia.”[6]

Varga Mihály válaszában benne van a feltétel és lehetőség hiányának reális értékelése: „bekövetkezik, amit tavaly becsültek, hogy a 3,8 százalékos hiánycél nem tartható, annak nagysága hozzávetőleg 7-7,5 százalék lesz. Arra a felvetésre, hogy ne 7-7,5 százalékos legyen a hiány, kormányzati intézkedések szükségesek, azt válaszolta: erről a kormány dönt majd, ezt nem tudja megelőlegezni.”[7]

Kósa Lajos elnökénél pontosabban fogalmazott, ugyanakkor válasza elárulja a feltétel és lehetőség hiánya miatti bizonytalanságot és annak megoldásaként a gazdasági szükségállapot kihirdetésének szükségességét:

„jelentősen csökkenteni kell a vállalkozások adóterheit. Azt a kérdést, hogy miből, értelmetlen feltenni, hiszen pillanatnyilag a túlélés a legfontosabb.

.... a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg”[8].

A „hogyan”-ra adott válasz:

1. Bankok konszolidálása, vagyis megerősítése. A bejelentett költségvetés módosításban ennek megfelelően kell felemelni az eddigi 1 771 680,2 millió forintot[9].

2. Adók módosítása – csökkentés a nagyvállalkozókat érintő tételeknél,

3. Szerkezeti váltás (strukturális átalakítás – Orbán Viktor) egyelőre pontos tartalom nélkül.

4. Költségvetési hiány lefaragása az előzőek figyelembe vértelével. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy

- a hiány növekszik a Varga Mihály által meghatározott szintre, ehhez viszont az IMF és az EU engedélye szükséges, amit – a Kósa Lajos által elismert – „elgörögösödés” követ, aminek hosszú távon teljes eladósodásunk a következménye, vagy

- a hiány növeléséhez nem kapjuk meg az engedélyt, ezért ennek megfelelően a költségvetés kiadási tételeit az előzőhöz képest nagyobb mértékben kell csökkenteni.

Bármelyik eset is következik be, elkerülhetetlen a megszorító intézkedések bevezetése, ami miatt – Kósa Lajos szerint – „bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg”, ami gazdasági szükségállapot bevezetését jelenti.

A június 3-án bejelentett ország jövőkép alternatívája

A „miért”-re adott válasz:

A válságot a neoliberalizmus okozta, ezért a cél annak hatalomfosztása, a természetes állam-gazdaság viszony visszaállításával, ami szerint a gazdaság szolgálja ki az államot.

A „mit”-re adott válasz:

Gyökeres (radikális) gondolkodási mód (paradigma) váltás, amely három fő részből áll:

1. Ideológiai gondolkodási mód váltás: Szent Korona Értékrend kerül a neoliberalizmus kiszolgálójává vált mesterséges értékrend helyére[10].

2. Jogi (társadalmi együttélés szabályozási) gondolkodási mód váltás[11]:

- háromszintű jogrendszer hagyományainkra építve,

- alulról építkező elöljáró- és képviselőrendszer.

3. Gazdasági gondolkodási mód váltás[12]: igény és lehetőség összhangja lép a kínálat által manipulált kereslet piacgazdasági hittétele helyére, amelynek két alappillére van:

- összehangolt önellátás,

- nemzeti vagyonnövekedés alapján álló (így értékközvetítő szerepét visszakapott) pénz.

A „hogyan”-ra adott válasz:

1. A Szent Korona Értékrend életbe léptetése Alkotmányozó Nemzetgyűlésen, amely hagyományink szerinti feladatát és szervezésének módját a Munkaterv határozza meg[13]

2. Teljes takarítás és újjáépítés, a Gondoskodó Magyarország programpontjai szerint[14]

3. A gondolkodási mód váltás feltétele a három gyökeres (radikális) átalakítást megalapozó lépés megtétele:

- Kilépés az Európai Egyesült Államokból (EU-ból), Európai Államszövetség létrehozása,

- Kilépés a NATO katonai szervezetéből, tagságunk felfüggesztése a politikai szervezetben,

- Az idegen hatalom megszűntetése: az állampolgárság azonos a Szent Korona tagsággal.

Kérem a Magyarok Istenét, hogy adja meg mindannyiunk számára a szabad magyarrá váláshoz az erő, a megvilágosodás és a kitartás kegyelmét!

Így lesz.