HTML

A Szent Korona Országa

Bemutatjuk, milyen is lehet(ne) az élet a Szent Korona országában, ha a Gondoskodó Magyarország terve szerint élnénk és dolgoznánk. A gondolkodási módunk alapvető megváltoztatását igényli e képzeletjáték - szerintünk érdemes! Különösen azért, mert a választási csatározásból ki sem látszunk, holott ez olyan fölösleges energia, idő, pénz... Ugyanis a rendszer maga hibás.... Csináljunk másikat! Már látszik: a választások utáni időszakban még aktuálisabbá vált a Szent Korona rendszerének megismerése, gyakorlatba való átültetése. Lássunk tisztán!

Friss topikok

Nyílt levél a Váralja Szövetségnek

2010.07.22. 22:28 életfa

 

Hölgyeim és Uraim!

 

Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy a "Nyilatkozat a Magyar Köztársaság nemzeti önrendelkezéséről" című  petíciójuk[1] téves alapon áll („Magyarország egy független állam”) és ebből eredően helytelen következtetéseket tartalmaz, ezért a választók megtévesztésére, közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogaik gyakorlásának csorbítására irányul.

Petíciójuk annak a Matolcsy-nyilatkoztatnak[2] a támogatását akarja kicsikarni a választók félrevezetésével, amely a pénzügyi függetlenség visszaszerzését jelöli meg, feltételek, lehetőségek nélkül, ugyanakkor az államadósság visszafizetését a választókat közvetlenül (személyi adózás átalakítása) és közvetve sújtó megszorításokkal (bankadó, energia- és távközlési adó[3]) elért költégvetési hiány csökkentésével akarja ellensúlyozni. 

 

Ezért tisztelettel kérem Önöket, vonják vissza ezt a petíciót.

 

Orbán Viktor miniszterelnök úr a szerda este Berlinben, a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP) tartott beszédében a következőt mondta: „az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani.”[4]

Ha Önök ehhez a kijelentéshez tartják magukat (márpedig a Nyilatkozat utolsó mondata szerint a kormányt támogatják), akkor nem állíthatják azt, hogy „Magyarország egy független állam”, hiszen az 1949. évi XX. Tv. (hivatalos nevén: Alkotmány) a következőt írja:

2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

Igaz, a Lisszaboni Szerződést – ami az Európai Unió intézményei hatáskörét meghatásozza – a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2007. december 27-én úgy erősítette meg, hogy annak egységbe foglalt szövegét nem ismerhette, de azóta eltelt másfélév, ami alatt ezt a hiányosságot pótolhatták volna (természetesen, a megfelelő következtetés levonásával).

Ha ezt Önök is megtehették volna, akkor tudnák, hogy a négy liberális alapelv[5], a kizárólagos hatáskörbe utalt területek[6] (ezt most már ki kell egészíteni a mezőgazdasággal a KAP program szerint[7]), a tiltó rendelkezések[8], valamint az EU jogalkotása[9]  olyan szinten sértik Magyarország önrendelkezési jogait, hogy a leglojálisabb értékelés szerint sem lehet Magyarországot függetlennek nevezni.

 

Ami pedig Matolcsy úr kijelentése szerinti Magyarország „pénzügyi függetlenséget” illeti, szíves figyelmükbe ajánlom a Lisszaboni Szerződés ide vonatkozó rendelkezéseit.[10]

 

A feltételek és lehetőségek hiánya már a kampányprogramokban (minden parlamentbe jutott pártéban) is megvolt[11], de a jogalkalmazó hatóságok sajátos jogértelmezés szerint ez nem minősül a Btk 211. §-ában meghatározott megtévesztésnek, így a választók félrevezetése ma Magyarországon hatalomgyakorlással jutalmazott tett és nem bűncselekmény[12].

A törvényesített felelőtlenség következményeként a kormányprogramban[13] még ezt populáris elemekkel leplezte[14] a kormány, de a gazdasági akciótervben már kénytelen volt konkrétumokkal is bizonyítani, hogy ígéretei teljesíthetetlenek, de az, hogy milyen mértékű lesz végül is a nadrágszíj-húzás, csak a költségvetésből lesz sejthető és a gyakorlat fogja a pontos számot megadni (ha év végéig sikerül elhúzniuk az agóniát). Most csak annyi látszik, hogy megszorítás lesz, nem is kicsi (Matolcsy 155 milliárdot saccol[15], a GKI 350-et[16], az én számításaim szerint pedig a megszorítás legalább 600 milliárd[17] forintot jelent).

 

Hölgyeim és Uraim!

 

Ma, amikor az erkölcsi, gazdasági és társadalmi világválság egyre súlyosabb következményei Nemzetünk fennmaradását veszélyeztetik, alapkérdés Magyarország függetlensége. Sajnos a fentiek azt bizonyítják, hogy Nyilatkozatuknak az a kijelentése, mi szerint: „a Magyar Köztársaság politikai és pénzügyi függetlenségéről le nem modunk”, nem fedi a valóságot, az viszont igaz, amivel ezt a gondolatot folytatják: „az erről való lemondásra bármely kormányt fel nem hatalmazunk”.

Tehát a jelenlegi döntési helyzet nem úgy fogalmazódik meg, hogy „Magyarország függetlenségéről nem mondunk le”, hanem úgy, hogy „Magyarország függetlenségét visszavesszük”.

 

Természetesen nem elég azt elhatározni, hogy Magyarország függetlenségét visszavesszük, hanem a függetlenséget meg is kell védeni, azért, hogy még egyszer megtévesztéssel ne döntsenek nevünkben, de érdekeinkkel szemben egy világterrorista szervezethez (NATO) csatlakozásról, és ne dönthessenek nevünkben és érdekeinkkel szemben arról, hogy egy föderatív szövetségi állam (EU) függetlenségét feladó tagja legyünk.

 

Ezért hát három radikális lépés megtétele ma fennmaradásunk feltétele:

 

1. Kilépés az Európai Egyesült Államokból (EU-ból), Európai Államszövetség létrehozása

 

2. Kilépés a NATO katonai szervezetéből, tagságunk felfüggesztése a politikai szervezetben.

 

3. Az idegen hatalom megszűntetése: az állampolgárság azonos a Szent Korona tagsággal

 

A gondolkodási mód (paradigma) váltáshoz pedig alapot a Szent Korona Értékrend adja nekünk, az ideológiai[18], a jogi[19] és a gazdasági[20] részterületen egyaránt.

 

Hölgyeim és Uraim!

 

Természetesen nem várom azt, hogy igazat adjanak nekem, de azt igen, hogy nyilvánosság előtti, tényeken alapuló vitában védjék meg Nyilatkozatuk igazát.

 

Kelt Szegeden, 2010. Áldás havának 22. napján.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

Az írás változatainak címei:

A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/ISz100722.pdf,

http://szkszhu.szksz.com/ISz100722.doc

Ígéretbehajtó Szemle változat: http://szkszhu.szksz.com/ISz07025.pdf

Honlapcím: http://szkszhu.szksz.com/IBSZ100722.html

 



[1] Hazánk függetlensége a tét! "Nyilatkozat a Magyar Köztársaság nemzeti önrendelkezéséről" 2010. július 21. - http://www.varaljaszovetseg.hu/h079.html

 

[2] Magyarország akkor lesz képes a jövőbeni stratégiáját megvalósítani, ha képes lesz tágítani mozgásterét a pénzügyi függetlenség megteremtésével. Ennek során az országnak az államadósság GDP-hez mért szintjét a jelenlegi 80 százalékról 70, majd 60 százalék alá kell csökkenteni, ezzel párhuzamosan az uniós partnerekkel egyeztetve az ország az államháztartási deficit idei 3,8 százalékos tervezett mértékét a következő években 3 százalék alá fogja mérsékelni a GDP-hez képest.

Matolcsy: Magyarország elindult a pénzügyi függetlenség felé

http://mti.hu/cikk/2010/07/22/matolcsy-_magyarorszag_elindult_a_penzugyi_fuggetlenseg_fele-490978

 

[3] Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti irodájának vezetője azt nyilatkozta: általánosságban nincs bajuk a bankadóval, azonban ha túl nagy terhet tesznek a pénzügyi szektorra, akkor azzal lefojthatják a gazdaságot, lassítják a kibontakozást.

Jövőre a kormány már csak az Európai Unióval és nem az IMF-fel fog tárgyalni és megállapodni

Jövőre a kormány a bankadó mellett különadót vetne ki az energia- és a távközlési szektorra is

Kiterjesztené a kormány a bankadót?

http://www.hirado.hu/Hirek/2010/07/22/06/Kiterjesztene_a_kormany_a_bankadot_.aspx

 

[4] A magyar miniszterelnök szerint óvatosan kell élni a kétharmados parlamenti többséggel, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani.

A magyar miniszterelnök előadásában ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy Magyarországnak mindenképp új alkotmányra van szüksége.

Orbán Viktor: Óvatosan kell élni a kétharmados többséggel

http://mti.hu/cikk/2010/07/21/orban_viktor_ovatosan_kell_elni_a_ketharmados_tobbseggel

 

[5] (2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

(Lisszaboni Szerződés 2. CIKK Szerződés az Európai Unió működéséről (továbbiakban: EUM) 26. cikk http://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML)

 

[6] (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:

a) vámunió,

b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,

c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,

d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,

e) közös kereskedelempolitika.

(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.

(EUM 3. cikk)

 

[7] Az Európai Parlament előzetes véleménye azért fontos, mert életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amely nagyobb beleszólást biztosít a képviselőknek a jogalkotásba a mezőgazdaság területén is. Az EP-dokumentummal kapcsolatban Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő kiemelte: a parlament erős európai agrárpolitikát akar, olyat, amely képes garantálni az élelmiszer-ellátás biztonságát az európaiak és a világ számára.

az élelmiszer – az energiához hasonlóan – "stratégiai cikké vált".

"A világ más részein csak óriási környezetpusztítással, erdőirtással lehetne növelni az élelmiszertermelést. Ezért a KAP fő feladata, hogy az európai mezőgazdasági termelési potenciált megőrizze" - vélekedett Glattfelder.

a támogatási rendszer átalakításáról keltett viták, így különösen a hektáralapú kifizetések szintjének tagországok közötti kiegyensúlyozása az egység felbomlásához vezethet. (Glattfelder Béla)

"bátor, mélyreható és az új tagállamok különleges helyzetét jobban figyelembe vevő reformra van szükség a közös agrárpolitikában. A KAP fenntartása csak abban az esetben indokolható az európai adófizetők számára, és csak akkor védhető meg a pénzügyminiszteri egyeztetéseken, ha be tudjuk mutatni, hogy az európai élelmiszerbiztonságon túl az egész társadalom számára szociális és környezetvédelmi közjavakat is előállít a mezőgazdaság" (Tabajdi Csaba)

Tabajdi szerint a KAP jelenlegi formájában nem védhető meg az uniós költségvetés csökkentési szándékokkal, a pénzügyminiszterekkel szemben, ezért az európai mezőgazdaság önérdeke is hatékonyabb, igazságosabb, környezeti szempontokra érzékenyebb és átláthatóbb KAP-ot követel meg.

(Elfogadta az EP a közös agrárpolitika jövőjéről szóló előterjesztést - http://eu.mti.hu/Pages/News.aspx?id=488568)

 

[8] A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

(EUM 34. §)

 

A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

(EUM 35. §)

 

(1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.

(2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás. (EUM 63. §)

 

A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:

a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;

b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;

c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;

d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. (EUM 101. cikk)

 

Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (EUM 107. cikk)

 

(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.

....

(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő. (EUM 282. cikk)

 

(1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni. (EUM 207. cikk)

 

[9] Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.

A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.

(EUM 288. cikk)

 

[10] Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.

A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.

(EUM 288. cikk)

 

[11] Négy változat egy témára http://szkszhu.szksz.com/Osszehasonlito.pdf

 

[12] A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző – kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik.

(Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozata - http://szkszhu.szksz.com/lu070308.pdf)

 

[13] A Mintha-Kormány Mintha-Programjáról - http://szkszhu.szksz.com/AMinthaKormanyMinthaProgramjarol.pdf

 

[14] a kormány által elfogadott 29 pontos akcióterv a 2009-ben kialakult kedvező egyensúlyi helyzetet a következő 3 évre, 2012 végéig úgy kívánja megőrizni, javítani, hogy növeli a közepes és a magas jövedelmű rétegek személyes jövedelmét, és annak terheit az alacsony jövedelemmel rendelkezőkre, az őket foglalkoztató vállalkozásokra, és a pénzügyi szektor szereplőire hárítja át.

A június eleji súlyos kormányzati politikai, szakmai és kommunikációs hiba után már az idei célok kisebb módosítása is lehetetlenült, az EU és a pénzvilág a 3,8%-os államháztartási hiány tartását várja. Lazítás helyett szigorítás került napirendre.

A válságból való kilábalás az Európai Unióban nagyon lassú és differenciált lesz

A válságkezelésből való kilábalás (exit strategy) csak fiskális ágon lehetséges, ami súlyos politikai-társadalmi feszültségekkel jár. Számos ország drámai költségvetési megszorításokra kényszerült.

A magyar kormány mozgásterét mindenekelőtt az államháztartási hiány nemzetközileg és piacilag elfogadtatható nagysága határozza meg.

Probléma, hogy a jelenlegi ismeretek alapján fennmarad a 2011-es költségvetéssel kapcsolatban eddig is feltételezett, a GDP legalább 0,5-1%-ára kiterjedő túlköltekezés.

Az akciótervet konkrétumok híján még nem lehet igazán megalapozottan minősíteni.

A tervezett intézkedések nem állnak össze szerves koncepcióvá.

Az akcióterv fő sajátossága, hogy egy alapvetően megszorító jellegű programot népszerű, populáris elemekkel ötvöz. Ez azt valószínűsíti, hogy a gazdaságpolitikára ismét (1998-99-hez hasonlóan) a "kettős beszéd" lesz jellemző.

a bevételeknél 150 milliárdos elmaradás prognosztizálható. Kiadási többlet lesz a kórházi finanszírozásnál, a munkaerő-piaci támogatásoknál, illetve egyes állami vállalatokkal kapcsolatban.

Az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya várhatóan mintegy 50 milliárd forinttal lesz magasabb az előirányzottnál. Így az (európai módszertan szerinti) hiány idén a GDP 4%-a körül lesz. A bruttó államadósság a GDP százalékában 2010 végén a megelőző évi 78,3% körül alakul. Ez nem lesz kiugró Európában, de folyamatos finanszírozása a befektetők bizalmának megőrzését igényli.

A versenyszférában 4, a közszférában kb. 1%-kal nő a reálkereset. A reáljövedelmek ennek ellenére csak stagnálnak. A foglalkoztatás ugyanis idén még csökken, a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával mérséklődik, a cafeteria-rendszer juttatásai megadóztatásuk miatt visszaesnek, s a család-támogatások nominálisan sem nőnek. A nyugdíjak reálértéke pedig az inflációval történő emelés, a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése és a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve közel 1%-kal csökken.

A foglalkoztatási helyzet - más országokhoz hasonlóan, de az EU átlagánál erőteljesebben - tovább romlik. A foglalkoztatott létszám az év egészében 1%-kal csökken, a munkanélküliség 11,5%-ra nő. A 12% közeli tavaszi csúcs után szezonális csökkenés következik, majd az év végén a szezonális romlást részben már ellensúlyozhatja a foglalkoztatás szerény emelkedése. 2010 első felében még 5,5% felett lesz az infláció, de az év végére 4% körülire csökken.

elkerülhetetlennek látszik, hogy a konvergencia-program aktualizálása során a költségvetési (hiány- és adósság) kritériumoknak való megfelelést legkésőbb 2012-re, illetve 2013-ra irányozzuk elő. Ez lehetővé tenné az euró 2014. évi magyarországi bevezetését. Ebben a helyzetben ésszerű lehet az euró 2014. évi bevezetésének idén év végén való meghirdetése és az ERM-2 csatlakozás kezdeményezése. Ez gazdaságpolitikai horgonyként működne, növelné a kamatcsökkentés lehetőségét, erősítené az ország tőkevonzó-képességét, s hozzájárulna a következő években lehetséges növekedés gyorsításához.

(GKI: Történelmi lehetőség az Orbán-kormány előtt - http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/gki-tortenelmi-lehetoseg-az-orban-kormany-elott-320375, http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/gki-tortenelmi-lehetoseg-az-orban-kormany-elott-320375?p=2)

 

[15] Kormányszóvivői tájékoztató 2010. június 30., szerda - http://www.nfgm.gov.hu/data/cms2067478/kormanyszovivoi_tajekoztato__100630.pdf

 

 

[17] Magyarországon a Kormány gazdasági akciótervének nevezik a megszorító intézkedéseket - http://szkszhu.szksz.com/Akciotervnevumegszoritointezkedesek.pdf

 

[18] Miért Szent Korona Értékrend és miért nem Szent Korona Tan? - http://szkszhu.szksz.com/Alap1.pdf

 

[19] Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmány alapelvei - http://szkszhu.szksz.com/Alap2.pdf

 

[20] Miért konföderativitást megengedő szabadság és miért nem föderatív függőség? -

http://szkszhu.szksz.com/Alap3.pdf



 

 

Szólj hozzá!

Címkék: nyílt levél lisszaboni szerződés váralja szövetség magyarország függetlensége

A bejegyzés trackback címe:

https://akoronaorszaga.blog.hu/api/trackback/id/tr32169628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.