HTML

A Szent Korona Országa

Bemutatjuk, milyen is lehet(ne) az élet a Szent Korona országában, ha a Gondoskodó Magyarország terve szerint élnénk és dolgoznánk. A gondolkodási módunk alapvető megváltoztatását igényli e képzeletjáték - szerintünk érdemes! Különösen azért, mert a választási csatározásból ki sem látszunk, holott ez olyan fölösleges energia, idő, pénz... Ugyanis a rendszer maga hibás.... Csináljunk másikat! Már látszik: a választások utáni időszakban még aktuálisabbá vált a Szent Korona rendszerének megismerése, gyakorlatba való átültetése. Lássunk tisztán!

Friss topikok

A kápók nyilatkoztak a rabok nevében

2010.07.08. 08:20 életfa

 

A kápók[1] nyilatkoztak a rabok nevében

 

A helyzet tragikomikus, ezért a Jereváni Rádió stílusában kell értékelni a Nemzeti Együttműködési politikai nyilatkozatot[2], vagyis – általánosságban - a nyilatkozat kisebb módosításokkal igaz.

 

A nyilatkozathoz fűződő kisebb módosítások okai arra vezethetők vissza, hogy Magyarország nem szabad állam, hanem a globalizmus gyarmatbirodalmának egy Helytartósága.

 

 

 

1. Szabadságunk elvesztésének bizonyítékai:

a./ A szocialista-kommunista diktatúra liberális-kapitalista diktatúrával felváltását „rendszerváltásnak” hirdették meg, amely előkészítésekor a régi és az új uralkodó osztályok (proletariátus és burzsoázia) vezetői már megállapodtak a diktatúraváltás következményeiről. (Rózsadombi paktum[3], MDF-SzDSz paktum[4]).

b./ NATO csatlakozás[5] a választók megtévesztésével (a NATO terrorista – politikai, gazdasági hatalmat erőszakkal megszerző és megtartó – szervezet) és a választók kisebbségének támogatásával[6].

c./ EU csatlakozás feltételeinek eltitkolása a választók előtt:

Római Szerződés[7], Maastrichti Szerződés[8], Koppenhágai Kompromisszum[9], mezőgazdasági kvótarendszer[10].

d./ EU csatlakozás[11] a választók megtévesztésével (EU Alkotmány[12] – annak bukása után: Lisszaboni Szerződés[13] - függetlenség elvételét szolgáló legfontosabb rendelkezései: négy liberális alapelv[14], kizárólagos hatáskörbe utalt területek[15], tiltó rendelkezések[16] önkormányzatiság (szubszidiaritás) csonkítása[17]).

e./ EU Alkotmány[18] és a Lisszaboni Szerződés[19] megerősítése az Országgyűlésben (ez utóbbi olvasatlanul – a hivatalos szövegegyesítés csak 2008. május 8-án jelent meg -, a választók lényegi kérdésekben történő tájékoztatása nélkül).

f./ Az Alkotmánynak (máshol Alaptörvénynek) nevezett 1949. évi XX. tv. „alkotmányossá teszi” Magyarország függetlenségi jogosítványaínak elvesztését[20].

 

2. Ezzel a lehetőségek megszűntek minden szabadságunkon alapuló ígéret számára, ezért ezek felelőtlenek az ok, a gyarmatbirodalmi kötöttség megszűntetése nélkül.

A választási törvény ezt a felelősséget nem követeli meg, sőt bátorít arra, hogy ez ellen tegyenek a pártok a választási kampányban. A Btk. tartalmaz ugyan olyan rendelkezést, amely bűncselekménnyé minősíti a megtévesztéssel elkövetett választási csalást[21], de annak érvényesítését a jogalkalmazás precedens-teremtő módon meggátolja[22].

Az a sajátos logika, amivel a Központi Nyomozó Főügyészség a választási csalás tényállását önkényesen leszűkíti a formális elemekre, azon az Alkotmánybírósági határozaton alapul – szintén precedens-értékkel -, amely a képviselők szabad mandátumát határozza meg, a politikai felelősség kategóriáját párthoz és nem választóhoz kötöttségként értelmezve[23].

A 2010-es választás is ezt mutatja a pártok éltek is felelőtlenségi jogukkal. Megszűnt lehetőségeikről nem vettek tudomást a kampányprogram elkészítésénél, ezért közös jellemzőjük a gyarmatbirodalmi következmények felszámolására tett ígéret a gyarmatbirodalmi függőség felszámolása nélkül[24].

3. Végül a nyilatkozatot igazzá tevő kisebb módosításokra két matematikai alapvetés miatt van szükség, mi szerint: a részhalmaz tulajdonságai nem azonosak az alaphalmaz tulajdonságaival, valamint: kétszer kettő egyenlő néggyel.

A választók egy alaphalmazt alkotnak, aminek részhalmaza a szavazók száma. Az alaphalmaz tulajdonságait soha nem lehet egy részhalmaz tulajdonságaival egy és ugyanazzá (egybevágóvá) tenni. A legegyszerűbb példával: az emberiség alaphalmaza nőkből és férfiakból, mint részhalmazokból áll (a semleges neműeket nem a kirekesztés, hanem az egyszerűség okán hagyom figyelmen kívül). Ha akár a férfiak részhalmazának, akár a nők részhalmazának tulajdonságait nézem, sajnálatos módon rá kell jönnöm arra, hogy az nem azonos az alaphalmaz másik részhalmazának tulajdonságaival. Ahogyan Karinthy mondta: „A férfi és a nő soha nem fogja megérteni egymást, mert mind a kettő mást akar. A férfi a nőt, a nő a férfit.”

 

Tehát ha a szavazók részhalmazának akaratát, mint jellemző tulajdonságot rávetítem a választók egészére, csalást követek el, különösen akkor, ha a szavazók részhalmazán belül az egy pártra szavazók részhalmazának akaratát vetítem rá az választók összességére.

 

A választási törvény ezt a logikátlanságot tartalmazza.

 

Ennek egyenes következménye, hogy a választási számtan is hamis.

Az EU (11. jegyzet) és a NATO (6. jegyzet) csatlakozásról szóló népszavazás a felelőtlenség joga összpárti érvényesítésének „győzelmét” úgy támogatta, hogy a választók felénél kevesebb számú szavazó dönthetett Magyarország társadalmi, gazdasági és védelmi önállóságának feladásáról.

Az országgyűlési képviselőválasztási számtan is ugyanezt teszi: azokat a választókat, akik nem akarnak a felelőtlen ígéretekre szavazni, úgy tekinti, mintha nem lennének és a szavazó részhalmazt alaphalmaznak tekintve állapítja meg a választás eredményét.

Így érhető el az, hogy a 2010-es választáson a választók egyharmada (36 %) akarata figyelmen kívül hagyásával a kétharmad fele (52 %-a), vagyis a választók egyharmada – kétharmados parlamenti többséget ért el, és egypárti diktatúrát léptethet életbe[25],

 

4. Összegzésként: a globalizmust támogató második Orbán-kormány alatt

- nem béke lesz, hanem erkölcsi, gazdasági és társadalmi válság keltette feszültség,

- nem szabadság lesz, hanem a globalizmus gyarmatbirodalmának részeként rabság,

- nem egyetértés lesz, hanem a pártrendszer következtében megosztottság.

 

A nyilatkozat a fenti kisebb módosításokkal az alábbi szövegezésben igaz:

 

Az Európai Unió Magyarországi Helytartóságának politikai nyilatkozata

a Diktatúra-kiszolgálók Együttműködéséről*

 

„Legyen globalizáció-keltette társadalmi feszültség, rabság és megosztottság”

 

A XXI. század első évtizedének végén, ezeregyszáz év megszállás, diktatúra és a rendszerváltásnak nevezett diktatúra váltás két zavaros évtizede után Magyarország még mindig nem szerezte vissza önrendelkezési jogát és képességét, amit a globalizmus gyarmatbirodalmának Helytartóságaként elveszített.

A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme ezeregyszáz év óta tart, ennek eddigi utolsó kiemelkedő megnyilvánulása az 1956-os dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalom volt. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival és a globalizmus nemzetközi szervezetihez (EU, NATO) történő – a választók félrevezetésével is csak a választók kisebbségének támogatásával elért - csatlakozással folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar választók egyharmada 2010 tavaszán a szavazófülkékben a FIDESZ-t juttatta kétharmados parlamenti többséghez, ezzel lehetőséget adott az egypárti diktatúra visszaállításához, ami semmiben nem vethető össze szabadságért folytatott forradalmainkkal. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az ország sorsát meghatározó törvények alkotásának jogától megfosztott és így a gyarmatbirodalom Helytartótanácsává alázódott Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmány nélküli helyzetben megvívott, a globalizmus ellenes erőket kirekesztő hatalmi tülekedéssé vált választáson hatalmat szerezve, a forradalom nevének megalázásával a neoliberalizmus kiszolgálást elismeri és tiszteletben tartja.

Az Európai Unió Magyarországi Helytartótanácsa kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új résztársadalmi szerződés született, amellyel a lakósság egynegyedét, a választásra jogosultak egyharmadát kitevő FIDESZ-választók a világválsággal megbukott globalizmus rendszerreformját végrehajtó Diktatúra-kiszolgálók Együttműködésének Rendszere megalapításáról döntöttek. A magyar nemzet egynegyedét kitevő FIDESZ-re szavazók e történelmi tettükkel arra kötelezték a megalakuló Helytartótanács kétharmadát, és a képviseletükben felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül vezessék félre a média támogatásával a magyar közvéleményt, állandósítva a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő állampolgári jog gyakorlásának megakadályozását, és irányítsák azt a munkát, amely Magyarországon fel fogja építeni a globalizmus Új Világrendjének Helytartóságát.

Mi, az Európai Unió Magyarországi Helytartótanácsának tagjai kinyilvánítjuk, hogy a diktatúra választási törvénynek nevezett hatalom-megtartó eszközének népakarat-hamisítása alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a megbukott globalizáló Világrend gondolkodási módjának megreformálásával létrejövő Új Világrend létrejöttéhez, amely az állam és az ember szabadságának elvételével nem vezet a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez, és annak ürügyén, hogy összeköti az egyetemes magyarság államalapító és államalkotó tagjait, a hatalmat átadja a diktatúra helytartóinak, vagyis az idegeneknek. Önbecsülést nem adó munka, önazonosság-őrzés nélküli otthon, munkaerő-piaci áru-utánpótlást jelentő család, munkaképességet biztosító egészség és a diktatúrát őrző és védő rend lesznek gyarmatbirodalmi közös jövőnk tartóoszlopai.

A Diktatúra-kiszolgálók Együttműködésének Rendszere minden szabad magyarságát megtagadó magyar, és a szabad magyarokat leigázni akaró idegen számára nyitott, országhatártól függetlenül. Lehetőség minden olyan ember számára és elvárás minden olyan ember felé, aki Magyarországon magyarként szolgaságban akar élni, dolgozni és vállalkozni, és minden idegen számára, aki Magyarországon hatalmat akar gyakorolni. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Diktatúra-kiszolgálók Együttműködésének Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk az Új Világrend részeként rendíthetetlen bástyává tenni Magyarország jövőjét, ezzel sikeresen megmenteni a most éppen sírba tartó globális diktatúrát. Ez az összefogás akkor fog roppant erőket felszabadítani, ha minden magyar ember végleg lemond szabadságáról, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak. Ekkor a Diktatúra-kiszolgálók Együttműködésének Rendszere nagy reményekre jogosít, és megadja a lehetőséget, hogy a magyarok továbbra sem érhessék el saját érdekeik érvényesítésével céljaik megvalósítását. Erre tesszük fel életünk most következő éveit. Reméljük, életünk nem akkor ér véget, amikor megalakul a Szabadságot Követelők Együttműködésének Rendszere.

 

* A nyilatkozatnak nem a kisebb módosításokkal igazzá tett szövegváltozatát fogadta el az Európai Unió Magyarországi Helytartótanácsa 2010. június 14-én.

 

Kelt Szegeden, Áldás havának 7. napján.

A krisztusi örök értékrnd szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/ISz100707.pdf, http://szkszhu.szksz.com/ISz100707.doc, nyilatkozat plakát formában: http://szkszhu.szksz.com/ISz100707pl.jpg

Ígéretbehajtó Szemle változat: http://szkszhu.szksz.com/ISz06018.pdf

Honlapcím: http://szkszhu.szksz.com/IBSZ100707.html

 


[1] kápó (ném., az ol. capo, 'fej, fő' szóból): fogolyfelügyelő, a náci gyűjtőtáborokban a fogvatartottak közül kiválasztott személy. - Kezdetben többnyire a politikailag megbízhatóbb köztörvényes bűnözőkből, majd a besúgásra és kegyetlenkedésre is hajlamos rabokból jelölték ki. A kápó képes volt a hitsorsosaival is úgy bánni, mint ellenségeik. A kápó kifejezés a szovjet megszállta Közép- és Kelet Európai gyűjtőtáborainak foglyai révén nemzetközi kifejezés lett.

(Magyar Katolikus Lexikon - http://lexikon.katolikus.hu/)

 

[2] Legyen béke, szabadság és egyetértés politikai nyilatkozat - http://szkszhu.szksz.com/NemzetiEgyuttmukodesrolszolonyilatkozat.pdf

 

[3] Rózsadombi paktum - http://szkszhu.szksz.com/rozsadombi.pdf

 

[4] MDF-SzDSz (Antall-Tölgyesi) paktum Hernádi Tibor: A PAKTUM - http://szkszhu.szksz.com/APAKTUM.pdf

 

[5] Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, 1949. április 4. - http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Biztonsagpolitika/NATO_dokumentumok/

Magyarország csatlakozása: 1999. március 12.

 

[6] NATO csatlakozási népszavazás: 1997. november 17.

Választásra jogosulta száma. 8 059 039 fő, szavazók száma: 3 968 668, a választásra jogosultak 49 %-a.

Igen szavazatok száma: 3 344 131 fő, a választásra jogosultak 41 %-a, a szavazók 84 %-a.

http://www.valasztas.hu/nep97/nep97/eojk.htm

 

[7] Az Európai Közösség Alapító Szerződése Róma, 1957. március 25. http://www.eu2004.hu/index.php?op=szerzodesek&id=3

 

[8] Szerződés az Európai Unióról (Maastrichti Szerződés) - http://www.eu2004.hu/index.php?op=szerzodesek&id=7

 

[9] Koppenhágai Kompromisszum - Zágrábi László: EU-ráfizetés számokban http://szkszhu.szksz.com/zagrabirafizetes.pdf

„... a magyar termelők, a koppenhágai kompromisszum nyomán ma harmadannyi támogatást kapnak, mint a régi tagországok gazdái.” (Gyurcsány Ferenc A magyar mezigazdaság ügye nemzeti ügy - http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1769&articleID=7032&ctag=articlelist&iid=1

 

[10] Dr. Zacsek Gyula: VÁDIRAT - http://szkszhu.szksz.com/ZacsekVadirat.pdf

Az EU Magyarországra vonatkozó mezőgazdasági kvótái - http://szkszhu.szksz.com/kvota.pdf

 

[11] EU csatlakozási népszavazás: 2003. április 12.

Választásra jogosulta száma. 8 042 272 fő, szavazók száma: 3 669 252, a választásra jogosultak 46 %-a.

Igen szavazatok száma: 3 056 027 fő, a választásra jogosultak 38 %-a, a szavazók 83 %-a.

http://valasztas.hu/hu/ovi/47/47_0.html

 

[13] Lisszaboni szerződés (továbbiakban: LSZ)

Magyarország csatlakozása: 2004, május 1.

http://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML

http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.pdf

 

[14] (2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

(LSZ 1. CIKK Az Európai Unióról szóló szerződés – továbbiakban: EUA - 26. cikk)

 

[15] (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:

a) vámunió,

b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,

c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,

d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,

e) közös kereskedelempolitika.

(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.

(LSZ EUA 3. cikk)

 

[16]  A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

(LSZ 2. CIKK Szerződés az Európai Unió működéséről – továbbiakban: EUM - 34. §)

 

A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

(LSZ EUM 35. §)

 

(1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.(2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás.

(LSZ EUM 63. §)

 

A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:

a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;

b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;

c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;

d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

(LSZ EUM 101. cikk)

 

Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(LSZ EUM 107. cikk)

 

(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.

....

(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő.

(LSZ EUM 282. cikk)

 

(1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.

(LSZ EUM 207. cikk)

 

[17] (3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról.

(LSZ 1. EUA 5. cikk)

 

[18] EU Alkotmány megerősítése a Magyar Országgyűlés 2005. december 20-i határozatával -

 

[19] Lisszaboni Szerződés megerősítése a Magyar Országgyűlés 2007. december 27-i határozatával.- 2007. évi CLXVIII. törvény – Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről

 

[20] 2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA - http://www.keh.hu/keh/alkotmany.html)

 

[21] A VÁLASZTÁS, A NÉPSZAVAZÁS ÉS A NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNY

211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során

a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,

b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,

c) jogosultság nélkül szavaz,

d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,

e) arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik,

f) megsérti a választás, illetőleg a népszavazás titkosságát,

g) meghamisítja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi kezdeményezés eredményét,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről - http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV)

 

[22] A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző – kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik.

(Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozata - http://szkszhu.szksz.com/lu070308.pdf)

 

[23] A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát.

Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal.

(Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB határozata http://szkszhu.szksz.com/2_1993ab.pdf)

 

[24] Négy változat egy témára - http://szkszhu.szksz.com/Osszehasonlito.pdf

 

[25] Választásra jogosulta száma. 8034394, szavazók száma: 5172222, a választásra jogosultak 64 %-a.

FIDESZ szavazatok száma (első forduló): 2706292 fő, a választásra jogosultak 34 %-a, a szavazók 52 %-a.

http://www.valasztas.hu/hu/parval2010/index.html

http://www.valasztas.hu/hu/ovb/content/kozlemeny/ovb_kozlemeny_20100510.pdf

 


 

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: nemzeti együttmőködés nyilatkozata

A bejegyzés trackback címe:

https://akoronaorszaga.blog.hu/api/trackback/id/tr282137759

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Rózsadombi paktum – igaz vagy nem? 2011.11.05. 15:59:07

Valóban úgy történt a rendszerváltás, ahogyan azt annak idején elmagyarázták? Vagy az egész egy előre lepapírozott forgatókönyv szerint zajlott, ahol végül minden korábbi nagykutya megkapta a neki szánt szerepet? Igaz-e, hogy az egészet egy rózsadombi ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.