HTML

A Szent Korona Országa

Bemutatjuk, milyen is lehet(ne) az élet a Szent Korona országában, ha a Gondoskodó Magyarország terve szerint élnénk és dolgoznánk. A gondolkodási módunk alapvető megváltoztatását igényli e képzeletjáték - szerintünk érdemes! Különösen azért, mert a választási csatározásból ki sem látszunk, holott ez olyan fölösleges energia, idő, pénz... Ugyanis a rendszer maga hibás.... Csináljunk másikat! Már látszik: a választások utáni időszakban még aktuálisabbá vált a Szent Korona rendszerének megismerése, gyakorlatba való átültetése. Lássunk tisztán!

Friss topikok

A gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás elkerülhetetlen

2010.06.27. 19:39 életfa

 

Nem az amerikaiak mentik majd meg Európát” – mondta Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter Torontóban, a hét végén tartandó G8-ak és G20-ak értekezlete előtt[1].

A lakosság 62 százaléka rossznak ítéli saját országa gazdaságának állapotát, az Ipsos felmérése szerint[2].

Egyre egyértelműbben görög államcsődöt áraz a piac, az ország csődkockázatát mérő CDS hihetetlen ütemben kezdett emelkedni csütörtökön[3], a válság egyre határozottabban veszélyezteti nemcsak az eurót, hanem magát az EU-t is[4].

A magyarok 53 %-a szerint összességében hátrányos a világ számára a globalizáció és 78 %-ának az a véleménye, hogy a kormányuknak sokkal határozottabban kellene szabályozniuk a nemzeti és multinacionális vállalatok tevékenységét – vagyis elvetik a neoliberalizmust – bár tájékoztatás híján nagy részük nem tudja, hogy véleményükkel ezt fejezték ki[5].

"Ha az IMF is megállapítja, hogy nem reális a megállapodásban vállalt deficit, akkor dőlhet a magyar dominó" – mondta Matolcsy György[6].

 

A még mindig megosztottaknak:

Polgárhölgyek és Polgárurak!

Elvtársak és Elvtársnők!

 

Megvárhatjátok, hogy a G8-ak és a G20-ak ezen a hétvégén ismét bebizonyítják, hogy általános ígéretekben nem szűkölködnek, de megoldást nem adnak a világválságra, és – ahogyan a Guardien fogalmaz – nem tudják elvágni a gordiuszi csomót[7].

Megvárhatjátok, hogy a bankok megmeneküljenek, sőt megerősödjenek[8], miközben az országok és az emberek koldusbotra jutnak[9].

Megvárhatjátok, hogy bekövetkezzék a „magyar dominó dőlése”, ahogyan Matolcsy György nevezte a gazdasági válság társadalmivá válását (6. jegyzet)?

Megvárjátok, amíg fejeteket a falba verve kénytelenek lesztek elismerni, hogy Orbán Viktor azt folytatja, amit Bajnai Gordon elkezdett, ahogyan Navrasics Tibor már elismerte (9/5 jegyzet), és amit a londoni elemzők megerősítettek[10]?

Akkor is azt mondjátok, hogy harcolni csak valami ellen lehet (a Helytartótanácsban – Ti még így nevezitek, minden alap nélkül: Országgyűlésben – minden párt minden párt ellen), és fel sem merül bálványimádó agyatokban annak a lehetősége, hogy Önmagunkért is lehet (sőt: csak ezért lehet!) harcolni?

 

Tehetitek azt, amit eddig, de ezzel sem saját érdeketeket, sem a Nemzet érdekeit nem szolgáljátok.

 

A lényeget már látóknak, azaz a megosztottság jármának hiányától szegényeknek:

Magyarok!

 

Vegyétek észre, hogy a szocialista-kommunista rendszer azonos gyökerű a liberális-kapitalista rendszerrel, mert mindkettő osztályérdeket helyez az egyetemes érdek fölé, az előző a proletariátus érdekét, az utóbbi a burzsoáziáét (nagypolgárságét), ahogyan azt a jelenlegi kormányt adó párt alapítói által is tisztelt Bibó István megállapította[11].

 

És vegyétek észre, hogy a két egygyökerű rendszer megosztással éri el akaratának érvényesülését, alkalmazva a legősibb diktatórikus eszközt: oszd meg és uralkodj rajta (divide et impera), tehát diktatúra, még akkor is, ha a választók 34 %-ának szavazatával kétharmados többséget tud elérni, mint a jelenlegi kormány.

 

És vegyétek észre, hogy a diktatórikus rendszerrel szemben mást is választhatunk. Hazugság az, amit el akarnak fogadtatni velünk, hogy a szocialista-kommunizmus bukásával nincs alternatívája a liberális-kapitalizmusnak!

 

A diktatúra természetes ellentéte a közszabadság, amit a Szent Korona Értékrend ad az emberiségnek.

 

Győződjetek meg erről, megismerve a közszabadságot a diktatúra helyére állító gondolkodási mód (paradigma) váltás alapjait!

 

Vegyétek észre azt az előkészítettséget, amit a Teremtő kegyelméből kapott értelem és érzelem kettős egysége adott mindannyiunknak, amiben a gazdasági gondolkodási mód váltás alapja[12], mint gyakorlati Rend éppúgy szerepel, mint annak alapját adó szellemi és társadalmi együttélésre (jogra) vonatkozó. Győződjetek meg erről, a http://szksz.com honlapon, a behíváskor induló honlap-bemutató videón elmondottak szerint!

 

Most, amikor az erkölcsi alapról indult, gazdasági katasztrófával folytatódott és társadalmi elégedetlenséget előrevetítő válság a puszta létünket is fenyegeti, akkor látnia kell mindenkinek, hogy egy út van:

 

az Egyistenhittel számunkra kijelölt út, ahonnan nem lehet máshova érni, mint a Szent Korona Országába, aki mintát ad az emberiségnek az emberi életre!

 

Érezd, hogy ehhez adja Neked, nekem és mindannyiunknak a Magyarok Istene az erő, a megvilágosodás kegyelmét, mert ez a Teremtő akarata!

 

Kelt Szegeden, 2010. Napisten havának 26. napján.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

Az írás változatainak címei:

A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/ISz100626.pdf

Ígéretbehajtó Szemle változat: http://szkszhu.szksz.com/ISz06012.pdf

Honlapcím: http://szkszhu.szksz.com/IBSZ100626.html

 



[1] Az Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy olyan politikát dolgozzon ki, amely legjobb lenne az európai országok számára.

Arra a kérdése, vajon Európa szembesül-e egy japán stílusú stagnáció lehetőségével, ha folytatja adósságcsökkentő politikáját, Geithner kijelentette: "Európa képes ennek megakadályozására."

(Nem az amerikaiak mentik majd meg Európát - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nem-az-amerikaiak-mentik-majd-meg-europat-320053)

 

[2] A G20-csúcsot beárnyékolja, hogy továbbra sem javul az állampolgároknak az egyes országok gazdasági helyzetéről alkotott véleménye

A legfrissebb Ipsos felmérés szerint a világ polgárai közül tízből négyen tartják a nemzetgazdaságuk állapotát aktuálisan "jónak".

Azok az országok, ahol a saját gazdaság lakossági megítélése a legnagyobb mértékben romlott: Németország, Nagy-Britannia, Kína és Olaszország.

A konjunktúraindex 2007 áprilisában állt a legmagasabb értéken, amikor a válaszadók 66 százaléka tartotta “jónak” saját nemzetgazdasága állapotát, míg a legalacsonyabb értéket - 37 pontos zuhanás után - 29 százalékkal 2009 áprilisában, a világgazdasági recesszió mélypontján regisztrálták.

A globális lakossági konjunktúraindex 2010 januárja óta gyakorlatilag változatlan, a lakosság 38 százaléka ítéli jónak saját országa gazdaságának állapotát - emlékeztet az Ipsos.

(Ipsos: nem javult a világgazdaság állapotának megítélése - http://mti.hu/cikk/485939/)

 

[3] Egyre egyértelműbben görög államcsődöt áraz a piac, az ország csődkockázatát mérő CDS hihetetlen ütemben kezdett emelkedni csütörtökön.

Persze a görögök húzták magukkal a többi PIIGS államot is: a portugál CDS délelőtt kéthetes csúcson 336,5 bázispontnál, a spanyol 269-nél járt. Szakértők szerint a mai hirtelen növekedést azok a kedvezőtlen makrohírek okozták, amelyek a korábban reméltnél jóval lassabb európai kilábalást vetítenek előre.

A szerdai szolgáltató- és feldolgozóipari adat, illetve a csütörtöki ipari rendelésállomány alakulását mutató számok ismét megerősítették a félelmeket, hogy Görögország, és esetleg más uniós államok nem tudnak majd eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek.

(Már nem kérdés a görög államcsőd? Brutális ütemben emelkedik a CDS - http://ecoline.hu/piac/20100624_cds_gorog.aspx)

 

[4] Az Európai Központi Bank (EKB) az euróövezeti megszorító csomagokban nem lát veszélyt a gazdasági növekedésre

Az államháztartási hiányok csökkentésére irányuló minden intézkedés, amely a fogyasztók, a cégek és a befektetők bizalmát erősíti, jó a gazdasági kilábalás megszilárdítására, a munkanélküliség csökkentésére.

(Az EKB elnöke szerint jelenleg a bizalom a kulcstényező - http://mti.hu/cikk/485919/)

 

A gazdaság bővülését elsősorban az export hajtotta – ez a gyengülő eurónak köszönhető -, míg a belső fogyasztás stagnált, a beruházások pedig visszaesést mutattak. Mindez nem jelent sok jót a francia gazdaság jövőjét illetően, a gazdasági növekedés továbbra is szerény maradhat: a Barclays elemzői idénre 1,3 százalékos bővülésre számítanak.

(Csigatempóban bővült a francia gazdaság - http://ecoline.hu/piac/20100625_francia_gdp.aspx)

 

[5] A világ GDP-jének 75 százalékát képviselő 24 ország közel 19 ezer felnőtt lakosának megkérdezésével készült májusi kutatás szerint 66 százaléknyian vélik úgy, hogy összességében hasznos a világ számára a globalizáció. A magyarországi megkérdezetteknek azonban csak a 47 százaléka vélekedik így.

Magyarországon a válaszadók 78 százaléka szerint fontosak a multinacionális vállalatok befektetései, 42 százalék viszont korlátozná e cégek befektetéseit.

Az előnyök ellenére a világ lakosságának többsége szerint ezek az óriási, illetve külföldi vállalatbirodalmak nagyobb hatalommal bírnak, mint a kormányok, és túl nagy a politikai befolyásuk. A megkérdezettek háromnegyede véli úgy, hogy a kormányuknak sokkal határozottabban kellene szabályozniuk a nemzeti és multinacionális vállalatok tevékenységét. Magyarországon 78 százalék az így gondolkodók aránya.

Átlagosan 76 százalék úgy véli, hogy a kormányuknak kontroll alatt kellene tartani az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát. A magyar válaszadók 76 százaléka vélekedett így.

(Ipsos: az emberek többsége előnyösnek tartja a globalizációt - http://mti.hu/cikk/486296/)

 

[6] "Ha az IMF is megállapítja, hogy nem reális a megállapodásban vállalt deficit, akkor dőlhet a magyar dominó"

(Matolcsy: az EU vezetése nem engedett a 3,8 százalékos hiánycélból - http://eu.mti.hu/Pages/News.aspx?id=485507)

 

[7] A kétnapos tanácskozáson elsősorban gazdasági kérdések szerepelnek a napirenden. A zárónyilatkozat egy pénteken kiszivárgott tervezete szerint a Húszak egyebek között azt szorgalmazzák majd, hogy "a lehető leghamarabb" záruljon le a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) úgynevezett Doha Fordulója, amelyen 2001 óta folynak tárgyalások a nemzetközi kereskedelem előtti akadályok felszámolásáról.

A dokumentum nem nevez meg céldátumot a partnerek közti nézetkülönbségek miatt újra és újra megszakadó tárgyalások lezárására, de hangsúlyozza, hogy a G20 csoport valamennyi kész hozzájárulni a Dohai Forduló sikeréhez.

Elemzők szerint hasonlóképpen alakulhat a végső nyilatkozat is; nélkülözi majd a konkrétumokat, de hangsúlyozza az együttműködés szándékát.

Leginkább a válságból való kilábalás stratégiája osztja meg a Húszak társaságát. Az egyik oldal fő képviselője az Egyesült Államok, amely a gazdasági növekedés ösztönzését helyezi e stratégia középpontjában, akár az államháztartási egyensúly rovására is, a másik oldalon pedig ott ál például Németország, amely gigantikus, 80 milliárd eurós megszorítással igyekszik helyreállítani az államháztartási egyensúlyt, akár annak árán is, hogy a takarékoskodás fékezi a növekedést.

(Csúcsértekezletet tartanak a Húszak - http://mti.hu/cikk/486301/)

 

Hogyan lehet úgy véghezvinni a fiskális megszorításokat, hogy az ne veszélyeztesse a globális gazdaság kilábalását a recesszióból – többek között erre a fogas kérdésre is választ keresnek a G20 államok vezetői, akik a hét végén Kanadában gyűlnek össze. A befektetők kíváncsian várják, hogy a mérleg nyelve melyik irányba billen el.

A konfliktus borítékolható: míg az Egyesült Államok a globális gazdaság további „mesterséges” élénkítése mellett érvel, addig az európai nagyhatalmak a fiskális szigor mellett törnek lándzsát.

(Kanadában kell(ene) elvágni a gordiuszi csomót - http://ecoline.hu/piac/20100624_g20.aspx)

 

[8] Soros szerint az euró nem egységes egészként jött létre, mivel a Maastrichti Szerződés csak a monetáris uniót teremtette meg, de elmulasztotta a politikai unió létrehozását.

"Azzal, hogy ragaszkodik a pro-ciklikus politikájához, Németország magát az Európai Uniót sodorja veszélybe. Tudom, ez súlyos vád, de sajnos megalapozott" - mondta Soros György, aki az euró összeomlásának lehetőségét sem tartja kizárhatónak.

A világgazdaság legnagyobb problémája az alacsony kereslet és a magas munkanélküliség.

"Valójában Európában nem valutaválsággal és államháztartási válsággal állunk szemben, ahogy azt sokan gondolják, hanem a bankrendszer krízisével." Ha az európai bankrendszert rendbe tennék és feltőkésítenék, akkor nem lenne spanyol válság sem

Nagytakarítás nélkül a bankrendszerben nem javulhat a helyzet. Egyetlen bank sincs rákényszerítve könyvei kitakarítására, holott "ennek elkerülhetetlenül meg kell történnie"

(Soros: az euró eredendően elhibázott konstrukció, az uniót Németország sodorja veszélybe - http://www.hirado.hu/Hirek/2010/06/23/19/Soros_az_euro_eredendoen_elhibazott_konstrukcio_az_uniot.aspx

 

Bár a költségvetési megszorítások kapcsán egyre mélyebbek a nézetkülönbségek az EU és az USA között, a banki különadó tekintetében egyetértenek. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban csak a G20 azon államai fejtenek ki ellenállást Brüsszellel és Washingtonnal szemben, amelyek pénzügyi szektorát megkímélte a válság, és így sok száz milliárdos mentőcsomagok összeállítására sem kényszerültek.

London, a George Osborne pénzügyminiszter által közzétett megszorító költségvetés értelmében januártól vezetné be a bankadót, és évi kétmilliárd fontos bevételre számít annak révén, amely – az érintett pénzügyi szolgáltatók legnagyobb örömére – jóval elmarad az előzetes elemzői várakozásoktól.

(Népszerű a bankadó a G20 államai között - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nepszeru-a-bankado-a-g20-allamai-kozott-320002)

 

A bankszektor vonatkozásában egyelőre még vitatkoznak azon, mi legyen a banki adó vetítési alapja, az egyik opció szerint ez a hitelintézetek mérlegfőösszege lehetne. Kármán András Brüsszelből telefonon adott interjújában az MTI-nek elmondta: június 30-ig kell megállapodniuk a pénzintézeti szektor intézményeivel, így a hitelintézetekkel arról, hogy a banki teljesítmények közül melyik tételre vessék ki az adót, június 30-ig várhatóan megfogalmazzák az erre vonatkozó kormánydöntést.

Azt is elárulta, hogy a bankszektor tagjainál az előzetes elképzelésekhez képest a mostani helyzet szerint három év helyett két évig tart majd az az időszak, amíg a banki adó érvényben marad.

Nyomatékosította: a kormány továbbra is úgy tervezi, hogy éves szinten 200 milliárd forint lesz a pénzintézeti szektorból beszedett külön adó nagysága.

(Bankadó: formálódik a megegyezés a bankokkal, még vitatott a vetítési alap - http://mti.hu/cikk/486231/)

 

A Bankszövetség Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek is elküldött levele szerint a bankadó több pénzintézetet veszteségessé tehet, a gazdaság növekedését fékezheti, aminek következtében megfoszthatja a költségvetést egy „messze nagyobb” bevételtől.

A bankadó miatt az elmúlt napokban az OTP-részvényeket a Bank of America Merrill Lynch, az UBS, a Deutsche Bank és a Citigroup is leminősítette.

(Nem tetszik a magyar bankadó az Európai Bankszövetségnek - http://ecoline.hu/piac/20100625_bankad_europai_bankszovetseg.aspx)

 

[9] A forinteszközök jövőbeni teljesítményének kulcstényezője lehet az eddigi gazdaságpolitika folytatása – vélik londoni felzárkózó piaci elemzők. Szerintük azonban a forint árfolyamkilengései a következő időszakban szélesedhetnek „a politikai zaj” miatt.

(Folytatni kell ezt a gazdaságpolitikát - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/folytatni-kell-ezt-a-gazdasagpolitikat-320035)

 

A piaci magatartást a G20 hétvégi találkozója előtt visszarendeződés jellemezte a biztonságos pozíciókba. A hangulatra még külön terhet rótt a görög szuverén adósságtörlesztés biztosításának rekordot döntő felára, ami ismét az euróövezeti pénzügyi rendszer stabilitási gondjaira terelte vissza a befektetők figyelmét.

Az európai hitelkondíciók romlásával egyre fokozódik annak a veszélye, hogy egyes euróövezeti "perifériális" országoknak, Spanyolországnak, Portugáliának és Olaszországnak nehezére esik majd éppen esedékessé váló törlesztési kötelezettségeik teljesítése. 

(Széles tartományban ingadozott a forint - http://hvg.hu/gazdasag/20100625_forint)

 

Az államháztartásért felelős miniszternek a költségvetési irányelveket április 15-ig – az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb június 30-ig – kell elkészítenie és a kormány elé terjesztenie, a költségvetési törvényjavaslat tervezetét pedig augusztus 31-ig, a választás évében legkésőbb október 15-ig.

(Módosítanák az államháztartásról szóló törvényt - http://mti.hu/cikk/486048/)

 

Gondjuk azzal van, hogy nem tudják, a huszonkilenc ponton belül mi mit jelent.

mivel 2013-ig vezetné ki a kormány a rendszerből az adójóváírást, ebbe három minimálbér emelés "fér bele". Ezekkel, illetve a munkaadói járulékok esetleges csökkentésével két és fél, három éves átmenetben elérhető, hogy a nettó pozíciók ne romoljanak

(Érdekegyeztetés: a kormány még mindig húzza az időt - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/erdekegyeztetes-a-kormany-meg-mindig-huzza-az-idot-320054)

 

Jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá kívánja szorítani a kormány az államháztartás hiányát, az idén pedig mindenképpen be kívánják tartani a még a Bajnai-kormány által tett 3,8 százalékos deficitcél-vállalást

hazánk törekszik a Nemzetközi Valutaalappal és az unióval kötött hitelmegállapodás meghosszabbítására, ugyanakkor a gazdaság fellendítése érdekében Magyarországon komoly szerkezeti változásokra van szükség. Ezek ütemezéséről és irányáról meg kell állapodni az IMF-fel és az EU-val is.

(Jövőre 3 százalék alá szorítanák a deficitet - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/jovore-3-szazalek-ala-szoritanak-a-deficitet-320014)

 

Az egészségügyben, az oktatásban, a közigazgatásban dolgozó közalkalmazottak és nyugdíjasok tüntettek pénteken a román elnöki palota előtt.

a román média saját értesüléseire hivatkozva közölte: részben alkotmányellenesnek Hivatalos közlés még nem érkezett, de a Realitatea hírtelevízió, az Agerpres és a Mediafax hírügynökségek saját forrásokra hivatkozva úgy tudják, hogy az alkotmánybírák részlegesen alkotmányellenesnek nyilvánították a csomagot.

A Realitatea hírtelevízió szerint a nyugdíjak nem fognak 15 százalékkal csökkeni, akárcsak a bírók és az ügyészek kiemelt nyugdíjai, viszont a közalkalmazotti bérek a kormány eredeti szándékai szerint 25 százalékkal csökkennek.

(Tüntetők próbáltak bejutni a román elnöki palotába - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/tuntetok-probaltak-bejutni-a-roman-elnoki-palotaba-320057)

 

Összeomlottak a tárgyalások az uniós törvényhozók, illetve a tagállamokat képviselő diplomaták között a fedezeti alapok ellenőrzését célzó szabályozást illetően. A spanyol uniós elnökség közlése szerint így lehetetlenné vált, hogy betartsák az eredeti, június végi határidőt.

(Leállt a vita a piaci szabályozásról - http://www.vg.hu/kozelet/jog/leallt-a-vita-a-piaci-szabalyozasrol-320003)

 

Nicolas Sarkozy elnök eltökéltségét „tesztelték” tegnap a francia közlekedési szakszervezetek, amelyek a nyugdíjkorhatár 62 évre emeléséről szóló kormányzati tervek ellen tiltakoztak.

(Sarkozyt „tesztelték” a sztrájkolók - http://www.vg.hu/kozelet/politika/sarkozyt-teszteltek-a-sztrajkolok-319985)

 

A kormányzat a jelenlegi 60-ról a nyugdíjkorhatár 62 évre emelését, a közszférában dolgozók járulékának, valamint a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelését tervezi.

(Csütörtökön ismét megbénul Franciaország - http://www.hirado.hu/Hirek/2010/06/23/17/Csutortokon_ismet_megbenul_Franciaorszag.aspx)

 

[10] A forinteszközök jövőbeni teljesítményének kulcstényezője lehet az eddigi gazdaságpolitika folytatása – vélik londoni felzárkózó piaci elemzők. Szerintük azonban a forint árfolyamkilengései a következő időszakban szélesedhetnek „a politikai zaj” miatt.

(Folytatni kell ezt a gazdaságpolitikát - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/folytatni-kell-ezt-a-gazdasagpolitikat-320035)

 

[11] Egy osztálynak lehet célja, hogy minél több profitot zsaroljon ki a kiszolgáltatott osztályokból, tekinthetjük osztályérdeknek azt, hogy minél nagyobb békességet és megnyugvást próbáljon a vele szemben álló osztályba beleplántálni, és tekinthetjük osztályérdeknek azt, hogy minél okosabban és simábban oldja meg saját osztálya majdani letűnésének a módját, folyamatát. Csak értelmi különbség van a legokosabb burzsoá osztályérdek és a legokosabb proletár osztályérdek felfogása között.

(A kapitalista liberalizmus és a szocializmus–kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte - http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/713.html)

 

Szólj hozzá!

Címkék: paradigmaváltás

A bejegyzés trackback címe:

https://akoronaorszaga.blog.hu/api/trackback/id/tr692114494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.