HTML

A Szent Korona Országa

Bemutatjuk, milyen is lehet(ne) az élet a Szent Korona országában, ha a Gondoskodó Magyarország terve szerint élnénk és dolgoznánk. A gondolkodási módunk alapvető megváltoztatását igényli e képzeletjáték - szerintünk érdemes! Különösen azért, mert a választási csatározásból ki sem látszunk, holott ez olyan fölösleges energia, idő, pénz... Ugyanis a rendszer maga hibás.... Csináljunk másikat! Már látszik: a választások utáni időszakban még aktuálisabbá vált a Szent Korona rendszerének megismerése, gyakorlatba való átültetése. Lássunk tisztán!

Friss topikok

Magyarországon a Kormány gazdasági akciótervének nevezik a megszorító intézkedéseket

2010.06.09. 20:05 életfa

 

A Kormány gazdasági akcióterve mindenekelőtt azt bizonyította, hogy a neoliberalizmus kiszolgálásának csak egyetlen módja van: a Helytartótanács a választók nevében, de érdekeinkkel szemben hajtsa végre azokat a parancsokat, amelyeket előírnak nekik.

Ez az akcióterv a gazdaság (pontosabban a bankok és a nagytőkések) kiszolgálójává teszi az államot (tehát neoliberális), az állampolgárok túlnyomó részére hárítva ennek anyagi terheit.

2010. június 3-a volt a kijózanodás napja.

Barroso kiadta a félreérthetetlen parancsot Orbán Viktornak: „folytassa a költségvetési hiány lefaragását célzó erőfeszítéseket, és gyorsítsa fel a pénzügyi konszolidációt.” – vagyis tegye azt, amit Bajnai Gordonnak kellett tennie.[1]

Ezt nem tudta Varga Mihály (vagy nem gondolta át ennek következményeit) és még mindig ellene szólt ennek a parancsnak: „a 3,8 százalékos hiánycél nem tartható, annak nagysága hozzávetőleg 7-7,5 százalék lesz.”[2]

Kósa Lajos – minden támadás ellenére – nyersen fogalmazta meg a parancsot, a végrehajtás kedvezményezettjeinek meghatározásával: csökkenteni kell a vállalkozások adóterheit. Azt a kérdést, hogy miből, értelmetlen feltenni, hiszen pillanatnyilag a túlélés a legfontosabb[3].

 

Így aztán természetes, hogy a Kormány gazdasági akcióterve a kijózanodás napjának következménye, amelynek kulcsa, a 3.8 %-os hiánycél tartása: „év közben - ilyen bizonytalan világpolitikai és -gazdasági helyzetben, mint ma -, nem lehet hiánycélt váltani.”[4]

Öt nappal korábban is ugyanilyen bizonytalan volt a világpolitikai és -gazdasági helyzet, de reménykedtek abban a görög válság-kezelés megismétlődik, ahogyan Kósa Lajos ki is mondta, előbb idézett nyilatkozatában: „A görög példa arra ad lehetőséget, hogy Magyarországot sem hagyják majd elsüllyedni, vagyis ezeknek a lépéseknek az árát le fogja nyelni Európa”.

 

Ami a kormányprogramot a mintha-kormány mintha-programjává tette[5], az EU tagságunk miatti feltétel és lehetőség hiány, ebben az akciótervben pontosan megfogalmazódott.

 

Az elvonások következtében kialakult anyagi feltétel hiánya fokozódott: ennek az akcióprogramnak a hatására már a 2010-es 7840 milliárd forint sarc[6] is lényegesen növekedni fog és meg fogja közelíteni a költségvetés főösszegének (14000 milliárd forint) kétharmadát. Ennek a mindannyiunkat érintő bizalom hiánynak hogyan meri fölé rendelni a Kormány és a Helytartóság a 3,8 %-os költségvetési hiányt? Sem nagyságrendben, sem hatásában nem hasonlítható a kettő össze!

 

Arra, hogy az EU-tagságunkkal (különösen a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével) mennyire behatároltak a lehetőségeink, a példát a kijózanodás napja szolgáltatta mindennél érzékletesebben. Az akcióprogramot készítők vagy nem ismerik a Lisszaboni Szerződés lehetőség-megvonó rendelkezéseit, vagy szándékosan vezették félre az embereket akkor, amikor a 12. pontot leírták: „A kormány javasolja, hogy a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit jelentősen könnyítsék.” Olvassák el, ha eddig nem tették a tiltó rendelkezéseket![7]

 

Legalább a kormányellenzéknek kifejezésre kellett volna juttatnia, hogy a „világpolitikai és -gazdasági helyzet” bizonytalanságának oka endogén (belső eredetű) – ahogyan azt Soros György már 2008. októberében meghatározta[8] - amely megszűntetése az ok megszűntetését is kell, hogy jelentse, vagyis újfajta gondolkodást, paradigmaváltást igényel” – ahogyan azt Orbán Viktor és több más politikus mentora megfogalmazta.

______________________________


Ez az akcióterv teljesíti Barroso parancsát:

 

- Úgy vezeti be a bankadót, hogy fenntartja a költségvetésben szereplő bankmegsegítő (konszolidáló) összeget és a válsággal előírt nyereségből a bankoknál hagy legalább 100 milliárd forintot, így a megsegítő (konszolidációs) összeg növekszik.

 

Költségvetési konszolidáció:

1 771 680

Nyereség a válság alatt:

300 000

Bankadó:

200 000

Egyenleg:

1 871 680

 

- Csökkenti a költségvetési hiányt hozzávetőleg 600 milliárd forinttal.

 

Az akcióterv ismertetése csak azokat az intézkedéseket ismerteti, amelyek a „jól odavágunk” és a „mi aztán az emberek pártján állunk” szlogeneket támasztják alá, de semmilyen szám nem mutatja azt, hogy az adókulcs változás, az adójóváírás, vagy minimálbérek megadóztatásának mi a hatása – vagyis a megszorításokat nem meri beismerni.

Bár részletes hatáselemzésre nem volt időm, a rendelkezésre álló adatok alapján azonban nagyságrendjét tekintve megbízható az alábbi hatásösszesítő:

 

Sorszám

Intézkedés megnevezése

Eddig (% vagy mFt)

Adóemelés után

(% vagy mFt)

Összeg (mFt)

1.

Évi 500 millió forintos nyereség alatt a cégek nyereség után fizetendő társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentik.

500 cég

19%

10%

272 000

25.

Bankadó bevezetése: pénzügyi lízing, biztosító, bankok esetében 13 milliárdról  200 milliárd forintra emelik az idei költségvetési évben a hozzájárulást.

 

300 000 nyereség

13 000

87 000

 Több intéz-kedés

költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, külső megbízások és a feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata.

 

 

 

-120 000

20.

Bértömegcsökkenés

 

 

-15%

-48 200

21.

Párttámogatás csökkentése

 

3 920

-15%

-588

2.

Adójóváírás megvonása

1 168 238

 

 

 

2. 

Adózó 70 %-a jóváírás: 17 %

817 767

390 069

0

-390 069

2. 

Adózó 20 %-a jóváírás: 12 %

233 648

111 448

0

-111 448

2.

Adókulcs csökkenés hatása

1 168 238

17%

16%

32 779

4.

Minimálbér szja-ja

1 200 000

0

16%

-17 184

 

Mindösszesen:

 

 

 

-600 489

 

Részletes elemzés:

 

1. Évi 500 millió forintos nyereség alatt a cégek nyereség után fizetendő társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentik.

 

Az adat csak 500 Magyarországon bejegyzett és legnagyobb nyereséget elért cégre vonatkozik.

A legnagyobb 500 magyarországi cég 2009-es nyeresége: 3024 milliárd forint[9]. Az intézkedés hatására 272 milliárd forinttal fizetnek kevesebb adót.

 

A cégek nyereség szerinti adócsökkentése a következő:

 

Nyereség

Adó most 19 %

Új adókulcs 10 %

Különbség

 

(millió forint)

50

9,50

5,00

4,50

100

19,00

10,00

9,00

150

28,50

15,00

13,50

200

38,00

20,00

18,00

250

47,50

25,00

22,50

300

57,00

30,00

27,00

350

66,50

35,00

31,50

400

76,00

40,00

36,00

450

85,50

45,00

40,50

500

95,00

50,00

45,00

 

Orbán Viktor indoklása szerint ez az intézkedés a munkahelyteremtés érdekében történt. Ez nem igaz. Az intézkedés Orbán Viktor nagyvállalkozóknak tett ígéretét teljesítette[10], amely egyben a „befektetői bizalom” erősödését is szolgálja.

A Lisszaboni Szerződés „jövedelemtermelő, monopóliumszerű vállalkozásokra” vonatkozó cikkét is, ami ez utóbbi indokot erősíti[11].

 

Tény, hogy a tőkeexport 2007-ben 12,5 milliárd euró, azaz (260 Ft/euró árral számolva) 3250 milliárd forint[12].

Miután a tőkekivitel a cégek nyereségnövekedésével azonos arányban növekszik, a nagyvállalkozóknak adott adókedvezménnyel a többletnyereség elsősorban a tőkeexportot szolgálja, nem pedig a magyar munkahelyteremtést.

Ennek természetszerű kihatása van a személyi jövedelemadó mértékére is.

Itt az idő, amikor nemcsak elgondolkodni kell a befektetők szerepéről, hanem nagyon határozottan önerőre kell támaszkodni, amihez meg van minden feltételünk![13]

 

2. Bankadó bevezetése: pénzügyi lízing, biztosító, bankok esetében 13 milliárdról 200 milliárd forintra emelik az idei költségvetési évben a hozzájárulást.

Költségvetési konszolidáció[14]:

1 771 680

Nyereség a válság alatt[15]:

300 000

Adó:

-200 000

Egyenleg:

1 871 680

 

A bankadóval kapcsolatos intézkedés értékelésénél figyelembe kell venni az Európai Központi Bank hatáskörét.[16]


Folytatás a következő bekjegyzésben.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kormány akcióterv megszorító intézkedések

A bejegyzés trackback címe:

https://akoronaorszaga.blog.hu/api/trackback/id/tr722069808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.